brenzovics lászló
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt – Bemutatkozott a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire. A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”. Németh Zsolt: a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák
Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának alkalmából rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián, szerdán. Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. Munkácsy síremléke mostantól megkerülhető, a személye megkerülhetetlen (Videó)
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója szerint azt mondják a Fiumei úti sírkertről, hogy akinek az emlékhelyét ott meg lehet kerülni, az megkerülhetetlen – utalva ezzel arra, hogy hazánk nagyjainak sírjai a temető kiemelt helyszínei. Munkácsy Mihály halálának 123. évfordulóján avatták fel újra a Pákh Imre finanszírozásával készült új síremléket a Fiumei úti sírkertben. A világhírű magyar festőművész első emlékműve 1911-ben készült el; akkor, az avatóünnepségen a teljes hazai gazdasági, politikai és művészeti elit képviseltette magát. Most, 112 év elteltével Munkácsy Mihály és öröksége még mindig megkerülhetetlen, világraszóló, ugyanakkor mindenekfelett magyar, és nemzetösszetartó, nemzetegyesítő szerepe is meghatározó. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről. Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.