brenzovics lászló
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt – Bemutatkozott a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire. A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”. Németh Zsolt: a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák
Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának alkalmából rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián, szerdán. Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. Munkácsy síremléke mostantól megkerülhető, a személye megkerülhetetlen (Videó)
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója szerint azt mondják a Fiumei úti sírkertről, hogy akinek az emlékhelyét ott meg lehet kerülni, az megkerülhetetlen – utalva ezzel arra, hogy hazánk nagyjainak sírjai a temető kiemelt helyszínei. Munkácsy Mihály halálának 123. évfordulóján avatták fel újra a Pákh Imre finanszírozásával készült új síremléket a Fiumei úti sírkertben. A világhírű magyar festőművész első emlékműve 1911-ben készült el; akkor, az avatóünnepségen a teljes hazai gazdasági, politikai és művészeti elit képviseltette magát. Most, 112 év elteltével Munkácsy Mihály és öröksége még mindig megkerülhetetlen, világraszóló, ugyanakkor mindenekfelett magyar, és nemzetösszetartó, nemzetegyesítő szerepe is meghatározó.