A katonai behívók és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat keltenek a kárpátaljai magyarokban
Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban – jelentette ki Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője a VIII. Kárpátalja-nap alkalmából.
Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta: a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban
– fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti az orosz–ukrán háború befejezésének és a békének a szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet. A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmondta: a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből. Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben.
Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió
– tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról
– tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta: egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék.
Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére, problémáit Brüsszelben is meghallgatják
– hívta fel a figyelmet. Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén "háromnapi munkára", úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják
– tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy "az ukrán–orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött".
Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nemcsak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés
– hívta fel a figyelmet.
A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze
– mondta.
Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet
– tette hozzá beszédében Kovács Tamás Iván.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
