Gulyás Gergely: a Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatban állt
A Rákóczi Szövetség nehéz és szerencsésebb időkben is a nemzetpolitika szolgálatában állt – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szervezet örökös, tiszteletbeli elnökének, Halzl Józsefnek az emlékére rendezett konferenciáján szombaton, Budapesten.
A miniszter hangsúlyozta: a nemzetpolitika 1990 óta attól függően változott, hogy polgári kormány volt hatalmon, vagy sem.
Ugyan a Horn-kormány kötelezettségnek tekintette azt, 2002 után a nemzetpolitika tagadása része lett a baloldalnak
– tette hozzá. 2010 után a kormányzati politika és a Rákóczi Szövetség tevékenysége egymásra talált, így az egy éve elhunyt Halzl József láthatta kiteljesedni saját munkájának eredményeit, megerősödni a szövetséget.
Azt is láthatta, hogy ma Magyarországon a remények szerint többsége van annak a gondolkodásnak és politikának, amely az egységes magyar nemzetet tartja vezérlő elvnek
– hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Halzl József, noha egész életében közösségi ember volt, a rendszerváltoztatás idején vált közéletileg aktívvá, hogy a lehető legtágabb körben tehessen a nemzetért. A közéleti szerepvállalás természetes volt a számára, ennek minden formáját szolgálatnak tekintette, bevetve szinte páratlan szaktudását, szervezőkészségét
– mondta a politikus. Hozzátette: Halzl József számára hamar egyértelművé vált, hogy nem a napi politikai vitákban, hanem a nemzetpolitika terén tudja a legtöbbet adni egy olyan korban, amikor a kommunista diktatúra legnagyobb adóssága épp ezen a területen állt fenn "a megtagadott közösség évtizedei után". Gulyás Gergely kiemelte: Halzl József felfogása szerint a magyar közéleti gondolkodásban a határok helyett a nyelvnek, a hagyományoknak kell meghatározónak lennie, és e gondolat jegyében alakította a Rákóczi Szövetséget Magyarország legnagyobb és talán legnemesebb tevékenységét folytató civil szervezetévé.
A konferenciához intézett levelében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt elevenítette fel: mindmáig meghatározó számára Halzl József alakja, tevékenysége és a Rákóczi Szövetség nemzetszolgálata, amely segítette a magyar nemzetpolitika megteremtését és kialakítását. Hangsúlyozta: a nemzetpolitika a kormány tevékenységének sarokköve, az állampolgárság és a külhoni választójog megadásával pedig megtörtént a nemzet közjogi újraegyesítése.
Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke, miniszterelnöki megbízott a globalizálódó és túlspecializálódó világban az egyik utolsó reneszánsz emberként, a magyar és az egyetemes kultúra csodálójaként beszélt Halzl Józsefről, akinek az volt a célja, "hogy együtt mentsük a nemzetnek a jövőt és a jövőnek a nemzetet". Felidézte: Halzl József úgy gondolta, hogy "a magyar nyelven oktatás a magyar megmaradás, és a magyar megmaradás a magyar jövő".
A kormány ma tettekben is a világ magyarjainak támogatója
– jelentette ki Szili Katalin.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt emelte ki: a nemzet valós függetlensége nélkül nem lehet megoldást adni a szétszakítottság okozta ezer bajra. Hangsúlyozta: Halzl József olyan koherens rendszert alakított ki a Rákóczi Szövetséggel, amely előképe lett a nemzetstratégiának. Hozzátette: a szervezet nem ideológiát valósított meg, hanem egy elemi társadalmi igényre adott megfelelő választ, amikor Trianon sebeit kezdte gyógyítani, mindig azt nézve, mit lehet építeni, nem azt, hogy hol lehet konfrontálódni. Megmutatta, mit lehet civilként elérni e felfogással. Szelíd, de "folyton zakatoló" építőként méltatta Halzl Józsefet, aki megmutatta, hogy lehet és kell szót érteni a szomszéd nemzetekkel, és aki egy virágzó szövetséget hagyott maga után.
A Felvidék iránt legelhivatottabb magyarországi emberként méltatta Halzl Józsefet Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke. Kiemelte: Halzl József mindent megtett azért, hogy lobogó lánggá változtassa a magyarság akár csak lappangó szikráját is, a legkisebb falvakba is eljárt, hogy ott a szülőket meggyőzze a magyar iskola választásáról, vagy a népszámlálás előtt az embereket magyarságuk megvallására biztassa, a magyar pártokra szavazásra buzdítson.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azt idézte fel: Trianon után a magyarság "szétfejlődött", ezért szükség volt olyan emberekre, akik újraépítik a hidakat az anyaországi és a külhoni magyarok között. Ezek egyikeként említette Halzl Józsefet, aki kulcsfontosságú kérdéssé tette a határon túli magyar oktatást, többek között a magyar iskolák választása melletti kampányával.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke azt emelte ki: Halzl József "a szövetség szíve-lelke volt", akinek munkája, stratégiai gondolkodása meghatározza a szervezet életét. Kiépült a magyar iskolaválasztást támogató Kárpát-medencei hálózat, amely jelenleg 57 régióban működik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
