Pesti Srácok

Sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk – Duray Miklós meghatározó felvidéki politikusról emlékeztek meg az Országházban

Sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk – Duray Miklós meghatározó felvidéki politikusról emlékeztek meg az Országházban

„Egy sorsdöntő történelmi korszak határára érkeztünk, a globalizmus parancsuralmával kell szembesülnünk, ez a hagyományos kultúrák megsemmisüléséhez vezethet. Európában több mint ezer évig a jellegzetességekből összetevődő sokszínűség jelentette az értéket, és ezt kiegészítette a kereszténység, amely máig egységes értékrendet jelent. Előttünk áll tehát a választás lehetősége, de a modern hatalmi politika által számunkra kijelölt út nem a megmaradáshoz vezet” – hangzottak el a nemrégiben elhunyt Duray Miklós felvidéki politikus szavai az emlékére rendezett konferencián az Országgyűlésben. A „hajthatatlan és hajlíthatatlan” politikus munkássága kapcsán a konferencia előadóitól többek közt megtudtuk: az amerikai külügy külön programot hozott létre a határon túli magyarság „leszerelésére”, és Duray Mikós volt az, aki néven is nevezte az ezen ügyködő szervezetet.

A hetvenhét éves korában nemrégiben elhunyt Duray Miklósról emlékeztek meg az Országgyűlésben. Az Esterházy János óta a felvidéki magyar közösség és politikai élet egyik legnagyobb formátumú, meghatározó alakjaként számon tartott politikus a kommunizmus elnyomásában kezdte meg politikai pályáját, részt vett a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesületének (Csemadok) munkájában, majd 1978-ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. Az államrendőrség folyamatosan megfigyelte és egyéb módon is zaklatta, 1982-ben perbe fogták és vizsgálati fogságba is került. Duray Miklós 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, amelynek elnöke volt a Magyar Koalíció Pártjának megalakulásáig, 1998-ig. Személyiségének jelentőségét jól jelzi, hogy ő volt a Magyar Állandó Értekezlet alapötletének megfogalmazója, létrehozásának egyik kezdeményezője volt. A státustörvény kezdeményezője volt, tőle származik a magyarigazolvány-rendszer alapötlete. A törvény elfogadása után az 1-es sorszámú magyarigazolvány birtokosa lett. Számos elismerés között birtokosa volt a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének, és 2011-ben neki ítélték oda a Polgári Magyarországért-díjat.

Duray Miklós emlékére rendezett emlékkonferencián az Országházban. Fotó: MTI

Egy sorsdöntő korszak határára értünk

PestiSracok facebook image

Az emlékét megidéző konferencián felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki arról beszélt, hogy Duray Miklós nemcsak a felvidéki, de az egyetemes magyarság életében is intellektuális iránytű volt. Kitért Duray Miklós akkori szavaira, miszerint 1968-ban alaposan megrendültek a Közép-Európa feldarabolásához hozzájáruló masaryki és benesi politikai eszmék. A tanulság: Közép-Európa atomizálva védhetetlen. Ennek eredménye '56 magyarországi tragédiája és '68 augusztusa. A felvidéki politikus értékelése szerint az első világháború végétől ötven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy három közép-európai történelmi nemzet, a lengyelek, a csehek és a magyarok eljussanak a történelmi tudat és tapasztalat hasonló szintjére. A miniszterelnök-helyettes arról, hogy mi Duray Miklós üzenete a mának, a felvidéki politikus nyolc évvel ezelőtti, a Nagy Háború centenáriumi emlékkonferenciáján elmondott beszédét idézte. Ebben Duray Miklós arról beszélt:

Hajthatatlan és hajlíthatatlan

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszédében azt hangsúlyozta, a magyar nemzet felemelkedése nagyban függ attól, hogy alkalmazza-e a közösség Duray Miklós örökségét. Drámainak nevezte, hogy a felvidéki magyarság körében tíz év alatt 40–50 ezres, vagyis tíz százalékos fogyatkozás következett be, Erdélyben pedig ez szám mintegy 200 ezer fő.

– mutatott rá. A politikus szerint a „hajthatatlan és hajlíthatatlan” Duray Miklós nyomdokain járva, türelemmel, de vállalni kell a vitákat, akár a megbélyegzést is a nemzet sorsának jobbra fordulásáért.

Megtörhetetlen magyar és európai

Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke beszédében kiemelte: Duray Miklós a jogvédő küzdelmeket, a nemzetvédő küldetést hagyta ránk örökségként. Jól tudta, hogy csakis emelt fejjel, mély hitből, meggyőződésből táplálkozó elszántsággal maradhat talpon a felvidéki magyar közösség.

– méltatta.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora elmondta: Duray Miklós a szlovák nemzettel való együttélés kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló, jogilag szabályozott formáját kereste. Felidézte: Duray a NKE-n is oktatott, ahol mindig kiemelten kezelték a kisebbségvédelmet, ezért is hozták létre tavaly az egyetem kisebbségpolitikai kutatóműhelyét.

Tőkés László, Brenzovics László és Németh Zsolt. Fotó: MTI

Az amerikai külügy is beavatkozott a magyar kisebbségpolitikába

A konferencián elhangzottakkal összefüggésben portálunk arról kérdezte az előadókat, hogy Duray Miklós üzenete egységesen szól-e a Kárpát-medence kisebbségben élő magyarságához, vagy léteznek külön célok, és különböző kisebbségpolitikák. Tőkés László református lelkész felvetésünkre úgy reagált: a határon túli magyarság tekintetében lehetne differenciált módon beszélni akár az Egyesült Államokban élő magyar közösségek helyzetéről, sorsáról is, azonban itt inkább a közös elemek a dominánsak. A volt EP-képviselő kiemelte: ilyen közös elem a „kisantanti bánásmód” általában véve a határon túlra szakadt magyarság ellenében.

– fogalmazott. Tőkés László felhívta a figyelmet arra is, hogy Duray Miklós ezt a folyamatot a nevesíthető aktorok szerepével is kiegészítette, például a Project on Ethnic Relations (PER) szervezet tevékenységével, amelyet az amerikai külügyminisztérium támogat, és amely forgatókönyvszerűen beavatkozott valamennyi ország magyarokkal kapcsolatos kisebbségpolitikájába, Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken.

– jelentette ki Tőkés László.

A közös cél az önrendelkezés megszerzése

– fogalmazott Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy ezek a törekvések rendkívül töredékesen valósultak meg az elmúlt években; még a legnagyobb előrehaladást a Délvidéken sikerült elérni. Úgy vélte,

A cél elérésében ugyanakkor a sajátos feltételek sajátos lépéseket követelnek, általános recept tehát nincs.

A megosztottság nem megengedhető luxus

– fogalmazott portálunknak Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke, hozzátéve:

Forró Krisztián Duray Miklósra térve kiemelte: az elődökkel kapcsolatban is van egyfajta kötelezettségvállalás az utókor felé, mert munkásságukat nemcsak folytatni kell, de annak lehetőségét is meg kell teremteni, hogy a munkát folytatni lehessen.

Forró Krisztián. Fotó: MTI

A változás állandó

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy mindenhol mások a határon túli magyarság körülményei, de a céljaik mindenhol azonosak: a közösség megmaradása, fejlődése, önkormányzatiságának, intézményrendszerének fennmaradása. Ugyanakkor kiemelte, hogy fontos tényező a kisebbségek életében a folyamatos változás. Mint kifejtette,

Brenzovics László úgy vélte, a célok nem változnak, de a körülmények viszont igen,

Mint megjegyezte, bár most nem tapasztalható kompromisszumkészség ukrán részről a kárpátaljai magyarság kapcsán, elképzelhető, hogy ha lesz európai integráció, lesz csatlakozási tárgyalás, akkor a kisebbségi kérdés is felmerülhet. Hangsúlyozta ugyanakkor:

Forrás: MTI, PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)