Megszólalt a magyar uniós biztos is: a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben, kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében, az uniós bővítési folyamat témájában tartott kisebbségi jogi konferencián emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték
– húzta alá.
Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség
– mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges
– emelte ki. Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét.
Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti
– húzta alá.
A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban
– tette hozzá. A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor, hogy Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése.
Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani
– húzta alá.
Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk
– tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra
– fogalmazott. A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre.
Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő
– emelte ki.
Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie
– hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azt mondta: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. Mint mondta, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön. Fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek jogainak kérdése megnyugtató módon rendeződjön, a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény ugyanis nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségi közösségeket.
Nem szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a korábbi törvények biztosítottak. Nemcsak a közösségi jogokat veszi el, hanem beszűkíti az egyéni lehetőségeket is
– hívta fel a figyelmet.
Senki sincs az ellen, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni, de nem az anyanyelv helyett, vagy annak rovására. Ezért arra kérjük az Európai Unió intézményeit, hogy ezt belátva segítsenek visszatérni a korábbi jogok biztosításához
– tette hozzá Bocskor Andrea.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta: a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet.
A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását. A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség
– fogalmazott Vincze Loránt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban
– fogalmazott.
A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása
– tette hozzá Brenzovics László.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
