Pesti Srácok

A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az állami támogatást

A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az állami támogatást

A legtöbben belső felújításra és szigetelésre költenék az otthonfelújítási programban elérhető akár 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást – derül ki a GKI és a Masterplast közös februári lakáspiaci felméréséből. A GKI lakossági felmérései, amelyek a lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezését célozzák, 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. A megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A legfrissebb felmérés arra irányult, hogy a programban a következő két évben részt venni szándékozók várhatóan milyen konkrét feladatok elvégzését szeretnék részben állami támogatás segítségével finanszírozni.

A kutatás szerint a megkérdezettek harmada a belső tereket és a fürdőszobát újíttatná fel; a családi házban élők számára kiemelten fontos még a tető szigetelése, felújítása. A két legnépszerűbb cél a fürdőszoba, illetve a belső tér felújítása; ez utóbbi a belső fali, padló-, álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását jelenti. A felmérés válaszadóinak valamivel több, mint negyede gondolkodik a külső nyílászárók cseréjében, illetve a fűtési rendszer korszerűsítésében. Minden ötödik válaszadó szeretne hőszigetelési és tetőfelújítási munkákat végeztetni. Ez utóbbi kivételével a fentiek lényegében minden ingatlantípusban élők számára népszerű elvégzendő feladatok.

Mindemellett vannak különbségek a felújítási, korszerűsítési tervek esetében aszerint, hogy az adott háztartás milyen ingatlanban él. A családi házakban élők számára – a fentieken túl – a kerítés építése, felújítása (az említési gyakoriság körükben 26 százalék), a terasz, erkély, előtető felújítása és építése, illetve a napelemes vagy napkollektoros rendszerek kiépítése (17-17 százalék) az átlagosnál jóval fontosabb. Emellett garázst szeretne építeni vagy felújítani 16 százalékuk. A kutatás szerint a tégla építésű társasházi lakások lakói között kiemelkedően magas a klímaberendezések beépítésének vagy cseréjének, az árnyékolástechnikai munkálatok, valamint a hang- és vízszigetelési feladatok említési gyakorisága (24, 21 illetve 14 százalék). Az árnyékolástechnikai munkák elvégeztetése a panellakások lakói között is jóval népszerűbb az átlagosnál (13 százalék).

A fővárosiak csak a hang- és vízszigetelési munkákat tervezik az országos átlagnál jóval magasabb arányban elvégeztetni. A nagyvárosok lakói esetében a belső terek felújítása kiemelten fontos: minden második válaszadó szeretne ilyen jellegű munkákat elvégeztetni. A kisvárosiak a víz, gáz, elektromos belső hálózatok, a fűtési rendszer és a kémények cseréje, a hőszigetelési feladatok, illetve a kerítéssel összefüggő munkák esetében aktívabbak az országos átlagnál. A községekben kiemelkedően népszerű a hőszigetelés, a külső nyílászárók cseréje, illetve a tetőfelújítás és szigetelés a GKI és a Masterplast kutatása szerint.

PestiSracok facebook image

A kutatás szerint a klímaberendezések beépítése és cseréje, a napkollektor és napelemes rendszerek telepítése, cseréje, illetve a térburkolatok kiépítése esetében a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők aktivitása kiemelkedően magas: ez azt jelzi, hogy ezeknek a munkáknak az elvégzése manapság is a luxus kategóriájába esik.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?