Pesti Srácok

Budafok-Tétény kormánypárti polgármestere befogadná a Heti TV-t és a 100 Tagú Cigányzenekart

Budafok-Tétény kormánypárti polgármestere befogadná a Heti TV-t és a 100 Tagú Cigányzenekart

A XXII. kerület polgármestere a sajtóban megjelent hírekből értesült róla, hogy a Heti Tv és a 100 Tagú Cigányzenekar szinte egyszerre vesztették el a működésükhöz szükséges helyiségeket. Úgy gondolja, hogy kötelessége felajánlást tennie a két, általa nagyra becsült csapatnak, ezért a hétvégén egy-egy levélben fogalmazta meg szándékát, amelyet Breuer Péternek, a Heti Tv tulajdonosának és Beke Farkas Nándornak, a 100 Tagú Cigányzenekar elnökének címzett. Leveleiben Karsay arról érdeklődik a két vezetőtől, hogy a kerület milyen ideiglenes, vagy akár hosszútávú megoldással tudná segíteni szervezeteik fennmaradását, melyek Budapest multikultúrájának meghatározó részét képezik – derült ki a XXII. Kerületi Önkormányzat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) a Heti TV-vel kapcsolatban elmondta, hogy Budafok-Tétényben a zsidó kultúrának nagy múltja van. Ennek bizonyítékául emelte ki, hogy Nagytétényben van az ország egyik legrégebbi, 250 éves zsidó temetője, illetve, hogy a kerület szintén 250 éves zsinagógája ma már könyvtárként, de a zsidó kultúrát továbbra is szolgálva működik.

– fogalmazott a fideszes városatya, aki szerint Budafok-Tétényben helye van a másképp gondolkodó médiumoknak is, jó példa erre az, hogy az RTL klub is a kerületben működik. Karsay hasonlóan gondolkodik a 100 Tagú Cigányzenekar ügyéről is.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta.

Rámutatott arra is, hogy Budafok-Tétény a művészeti oktatás egyik fellegvára. Itt működik a Magyar Örökség-díjas és nemzetközileg elismert Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti és Általános Iskola, illetve rendszeres helyszíne a cigány származású zongoraművészről, Cziffra Györgyről elnevezett művészeti fesztiválnak is. Karsay arra kérte a képviselő-testületét, hogy 2021. február 23-án 16 óráig ismertessék elvi álláspontjukat és javaslataikat, mert nem kíván egymaga végleges döntést hozni ezen ügyekben.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.