Irán nukleáris fegyverek magjához használatos anyagot állított elő

Irán kisebb mennyiségű természetes – tehát nem dúsított – fémuránt állított elő. A NAÜ szakértői szerint ahhoz, hogy beépíthető legyen nukleáris fegyverek magjába, valójában nagyjából fél kilogramm magasan dúsított fémuránra lenne szükség – tudta meg a Portfolio. Bár önmagában az urándúsítást polgári célokra is lehet használni (például atomreaktorok működtetéséhez vagy orvosi izotópok kifejlesztéséhez), a fémurán elsősorban inkább nukleáris fegyverek kifejlesztésére alkalmas. Ennek megfelelően a fémurán termelését kifejezetten tiltja az Irán és hat nagyhatalom (Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Németország) között 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás.

A lépéssel Irán valószínűleg az új amerikai vezetésre próbál nyomást helyezni az ellenük hozott szankciók feloldása céljából. Joe Biden azonban kizárta annak lehetőségét, hogy az amerikaiak a szankciók feloldásával próbálják jobb belátásra bírni Iránt, amely mostani lépésével azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig párbeszédre nyitott európai országok szemében is elszigetelődik.

Irán azután kezdte látványosan megszegni a nukleáris megállapodásban foglaltakat, hogy a Trump-kormányzat 2018-ban kilépett az egyezményből és újból gazdasági szankciókat vetett ki az országra. A szankciók nagyon súlyos hatással voltak az iráni gazdaságra. Irán többek között megígérte, hogy legfeljebb 3,67 százalékos dúsítású uránt állít majd elő. A dúsítás korlátozásának az volt a célja, hogy legalább egy évre megnövelje Teherán számára az atombomba gyártásához szükséges időt (breakout time) az atomalku megkötése előtti helyzetben meglévő két-három hónapról.

Bár Irán azt állítja, hogy atomprogramjának békés céljai vannak, és nem törekszik nukleáris fegyver előállítására, feltehetően az iráni vezetés (az észak-koreai rezsimhez hasonlóan) azt a politikát képviseli, hogy országának érdekeit csak az atomfegyver birtoklása révén tudja megfelelően biztosítani. Az Obama-kormány alatt tető alá hozott egyezményt több kritika is érte a múltban, mondván, hogy túl nagy teret enged Iránnak egy nukleáris fegyver jövőbeni kifejlesztésére. A Trump-kormány is elsősorban azzal indokolta kilépését, hogy állításuk szerint Irán több ponton is megsértette a megállapodást. Irán azóta már számos esetben megszegte a 2015-ös atommegállapodásban vállalt kötelezettségeit, elsősorban azzal, hogy növelte nukleáris üzemanyag-termelését, urándúsítást végzett tiltott helyszíneken, illetve azzal, hogy idén sikeresen állított elő 20 százalékos dúsítású uránt, amelyre 2013 óta nem volt példa.

A 20 százalékos dúsítású urán előállításának újrakezdése szakértők szerint azt jelenti, hogy Irán az atomfegyver előállításához szükséges munka oroszlánrészét már elvégezte. Az atombomba gyártásához ugyanis 90 százalékos dúsítású urán szükséges, aminek elérése a 20 százalékos dúsítás után már nem jelent jelentős ugrást. A BBC által idézett szakértői adatok szerint ugyanis az atombomba előállításához szükséges teljes munka 83,5 százaléka a 4 százalékos dúsítású urán előállítására megy el, majd az erőfeszítések további 8,5 százaléka kell a 20 százalékos dúsításhoz, ami után már csak a munka 8 százalékára van szükség a 90 százalékos dúsítású urán előállításához. A 20 százalékos dúsítású urán előállításának újrakezdése szakértők szerint azt jelenti, hogy Irán az atomfegyver előállításához szükséges munka oroszlánrészét már elvégezte. Az atombomba gyártásához ugyanis 90 százalékos dúsítású urán szükséges, aminek elérése a 20 százalékos dúsítás után már nem jelent jelentős ugrást. A BBC által idézett szakértői adatok szerint ugyanis az atombomba előállításához szükséges teljes munka 83,5 százaléka a 4 százalékos dúsítású urán előállítására megy el, majd az erőfeszítések további 8,5 százaléka kell a 20 százalékos dúsításhoz, ami után már csak a munka 8 százalékára van szükség a 90 százalékos dúsítású urán előállításához.

Még ha a Biden-kormány sikerrel is veszi rá Iránt, hogy tegyen eleget a 2015-ös atommegállapodásban vállalt kötelezettségeinek, ennek nyomán új kihívásokkal nézhet szembe az amerikai vezetés. Washington ugyanis az előző egyezményt várhatóan ugródeszkának használná egy új megállapodáshoz, amely még szigorúbban korlátozná az irániak nukleáris programját és kiterjesztené a korlátozásokat újabb területekre, így akár az iráni ballisztikus rakétaprogramra is.

Irán időközben jelezte, hogy ki fogja utasítani a NAÜ ellenőreit az országból, ha az Egyesült Államok február 21-ig nem oldja fel a Teheránnal szembeni gazdasági szankciókat. Európai tisztviselők próbálták meggyőzni mindkét felet, hogy tegyenek engedményeket egymás irányába, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Jóllehet ők is aggodalommal tekintetnek Irán fémurán-termelésére. Decemberben például Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország, akik élen jártak a 2015-ös atomalku megkötésében közös nyilatkozatot adott ki, amelyben mély aggodalmukat fejezték ki Irán fémurán-termelését illetően, és kijelentették, hogy Iránnak semmilyen hiteles magyarázata nincs a fémurán polgári célokra történő felhasználására. A fémurán előállítása mögött komoly katonai megfontolások húzódnak.

Ha a dolog így folytatódik, Irán azt kockáztatja, hogy nemcsak az Egyesült Államok viszonylatában, hanem az eddig közvetítő szerepet betöltő európai országok szemében is elszigetelődik. Márpedig a 2015-ös megállapodás megújítására nem maradt sok idő. Idén júniusban ugyanis elnökválasztást tartanak Iránban és az utolsó elnöki ciklusát töltő, mérsékelt Hasszán Rohánit várhatóan egy keményvonalasabb politikus fogja követni az elnöki székben, akivel még nehezebb lesz a megegyezés.

Forrás: Portfolio; Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal