Pesti Srácok

A Klubrádiónak a bírósággal és piaci szereplőkkel van vitája az Alapjogokért Központ szerint

A Klubrádiónak a bírósággal és piaci szereplőkkel van vitája az Alapjogokért Központ szerint

Az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán reagált a Klubrádió frekvenciaügyével kapcsolatban. A bejegyzésben úgy fogalmaztak: a Klubrádiónak valójában az uniós és magyar jogszabályokat alkalmazó bírósággal, valamint két másik piaci szereplővel van vitája, nem a politikával. A magyar sajtószabadságért 2010 óta folyamatosan aggódóknak persze újabb alkalmat teremt a Klubrádió ügye arra, hogy diktatúrát kiáltsanak, ám ahogy az már csak lenni szokott, a tények most sem őket igazolják.

– írták a bejegyzésben. A mostani "botrány" lényege – folytatták –, hogy a Klubrádió a saját maga által sem vitatott sorozatos jogsértések miatt nem sugározhat tovább automatikusan a frekvencián, hanem nyílt, többszereplős pályázaton döntenek a sorsáról. Ezt ráadásul nem az "elnyomó orbáni rezsim", hanem a független magyar bíróság mondta ki, összhangban a magyar és uniós jogszabályokkal.

PestiSracok facebook image

– fogalmaztak. A központ rámutatott: a magyar szabályok lehetőséget biztosítanak a kérelemre történő hosszabbításra, amelynek két feltétele van: az adott médiaszolgáltatónak ne legyen díjtartozása, illetve tartózkodjon a jogsértésektől. A Klubrádió azért nem kapott automatikus frekvenciahosszabbítási engedélyt, mert egy éven belül kétszer is – az elmúlt hét évben hatszor – megsértette a médiatörvény előírásait – írták. Hozzátették: a jogsértéseket megtörténtükkor a rádió maga sem vitatta, bírósághoz akkor nem fordult, pedig mindenki számára világos volt, hogy e jogsértések a meghosszabbítás törvényi akadályát képezik. Az AK arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogsértés adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásához kapcsolódott, de azok "ismételt" jellege miatt a Médiatanács nem dönthetett másképpen, mint hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a Klubrádió engedélyét. Akkor járt volna el a testület jogsértően, ha figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait és megújítja azt – hangsúlyozták.

A hatóság döntését a bíróság helybenhagyta, elutasítva a Klubrádió ideiglenes sugárzásra vonatkozó indítványát is – mivel azt nem a bíróságtól, hanem a Médiatanácstól kellett volna kérniük, amit viszont a rendelkezésre álló információk szerint nem tett meg. A hosszabbítási kérelem mellett a Klubrádió is beadta pályázatát a frekvenciára, két másik pályázóval, a Közösségi Rádiózásért Egyesülettel és az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.-vel együtt. A Médiatanács a Klubrádió pályázatát befogadta, a másik kettőét elutasította. Utóbbiak a hatóság döntését bíróságon támadták meg, ezért – szintén a törvény kötelező előírásai miatt – az új frekvenciapályázatot fel kellett függeszteni, amíg ez ügyben nem dönt a bíróság. A per jelenleg is folyamatban van, a döntés a bíróságon múlik – mutatott rá az AK. Összegzésük szerint a Klubrádió saját maga által előidézett és általa sem vitatott jogsértések miatt nem volt jogosult a hosszabbításra, a frekvenciára beadott új pályázatuk pedig másik két piaci vetélytárs miatt "áll".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)