Pesti Srácok

Lerabolta az Igazságügyi Palota épületét az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet

Lerabolta az Igazságügyi Palota épületét az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet

Hatalmas tátongó lyuk és törmelék a padlón, leomlott vakolat, összetört csempék, darabokban lévő parketta – így néz ki most az az épület, amelyet a baloldali szellemi műhelyként számon tartott és az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet használt. A szervezet hosszú évek óta tartó pereskedés után hagyta csak el az Igazságügyi Palotát, amelyet 1990 óta jogtalanul birtokoltak – hívta fel rá a figyelmet riportjában a HírTv.

Lerabolta az Igazságügyi Palota épületét és példátlan pusztítást végzett az MSZP-hez kötődő Politikatörténeti Intézet. A szocialista szervezet értékes csillárokat, bútorokat és az állam tulajdonát képező iratokat is magával vitt, miután a Kúria kimondta: el kell hagynia az 1990 óta jogtalanul használt székházát. Az intézetnek most V. Naszályi Márta nyújt segítséget. Eltűntek a felbecsülhetetlen értékű, csillárok, bútorok, berendezések, a távozók teljesen lerabolták és kiosztották az épületet. Az Igazságügyi minisztérium államtitkára, Völner Pál a csatorna érdeklődésére elmondta, hogy

Varga István ügyvéd szerint az MSZP intézete olyan iratokat is birtokol, amelyek az állam tulajdonát képezik. A baloldali szellemi műhely eközben több száz millió forintos kompenzációt követel arra hivatkozva, hogy őrizték az épületet és felújításokat végeztek. Az állam és a Politikatörténeti Intézet közti pereskedésnek azonban még nincs vége. Az MSZP-hez köthető Politikatörténeti Intézetnek V. Naszályi Márta, Budavár baloldali polgármestere adott új otthont. A Párbeszédes kerületvezető Borsos Miklós szobrászművész múzeumát mindössze havi 24 500 forintért adta oda nekik.

PestiSracok facebook image

Forrás: Hír Tv; Fotó: képernyőfelvétel

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.