Pesti Srácok

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja

Hetvenkét éves korában pénteken elhunyt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja – közölte a család szombaton.

Bencze Izabella 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt. A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát. Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük – közölte a Civil Összefogás Fórum.

Bencze Izabella jogi szakvizsgáját 1978-ban szerezte. Nagyvállalatoknál főosztályvezető jogtanácsosként, majd a rendszerváltozás után a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, a Honvédelmi Minisztériumban, az Állami Fejlesztési Intézetben, valamint a Pénzügyminisztériumban dolgozott osztályvezetőként, főosztályvezetőként, kodifikátorként. Öt évig, 1998-tól 2003-ig, az ország legnagyobb állami vagyont kezelő szervezetének, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a vezérigazgató-helyettese volt. Ebben az időszakban több állami nagyvállalat igazgatósági, illetve felügyelő-bizottsági tagjaként vállalt feladatot. 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora lett. Neve számos, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szakkönyv, tanulmány szerzőjeként vált ismertté. 2007 és 2010 között számtalan publikációja, televízió-rádió felvétele, saját televízió-műsora foglalkozott a magyar nemzeti vagyon védelmével, a magyar privatizáció visszaéléseivel. Munkásságáról "Haza(ki)árulás" címmel könyv is megjelent 2009-ben. Több dokumentumfilmben szerepelt, amelyek közül legismertebb a szintén 2009-ben készült "Háború a nemzet ellen" című dokumentumfilm Jelenczki István rendezésében. Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak. Kurátorrá történő megválasztását követően csak korlátozott mértékben publikált, vagy szerepelt médiumokban, de több alkalommal résztvevője volt a magyar rendszerváltozás kérdéseit feldolgozó televíziós sorozatnak, a Szabadság tér '89-nek. Többször jelentek meg írásai napilapokban; témái többnyire a nemzeti vagyonnal, a rendszerváltás kérdéseivel, a migráció, valamint a multikulturalizmus kérdéseivel foglalkoztak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.