Pesti Srácok

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja

Hetvenkét éves korában pénteken elhunyt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja – közölte a család szombaton.

Bencze Izabella 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt. A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát. Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük – közölte a Civil Összefogás Fórum.

Bencze Izabella jogi szakvizsgáját 1978-ban szerezte. Nagyvállalatoknál főosztályvezető jogtanácsosként, majd a rendszerváltozás után a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, a Honvédelmi Minisztériumban, az Állami Fejlesztési Intézetben, valamint a Pénzügyminisztériumban dolgozott osztályvezetőként, főosztályvezetőként, kodifikátorként. Öt évig, 1998-tól 2003-ig, az ország legnagyobb állami vagyont kezelő szervezetének, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a vezérigazgató-helyettese volt. Ebben az időszakban több állami nagyvállalat igazgatósági, illetve felügyelő-bizottsági tagjaként vállalt feladatot. 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora lett. Neve számos, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szakkönyv, tanulmány szerzőjeként vált ismertté. 2007 és 2010 között számtalan publikációja, televízió-rádió felvétele, saját televízió-műsora foglalkozott a magyar nemzeti vagyon védelmével, a magyar privatizáció visszaéléseivel. Munkásságáról "Haza(ki)árulás" címmel könyv is megjelent 2009-ben. Több dokumentumfilmben szerepelt, amelyek közül legismertebb a szintén 2009-ben készült "Háború a nemzet ellen" című dokumentumfilm Jelenczki István rendezésében. Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak. Kurátorrá történő megválasztását követően csak korlátozott mértékben publikált, vagy szerepelt médiumokban, de több alkalommal résztvevője volt a magyar rendszerváltozás kérdéseit feldolgozó televíziós sorozatnak, a Szabadság tér '89-nek. Többször jelentek meg írásai napilapokban; témái többnyire a nemzeti vagyonnal, a rendszerváltás kérdéseivel, a migráció, valamint a multikulturalizmus kérdéseivel foglalkoztak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.