Pesti Srácok

Modern Városok Program – Átadták a szegedi fedett sportuszodát

Modern Városok Program – Átadták a szegedi fedett sportuszodát

Átadták Szeged fedett sportuszodáját. A Modern városok program keretében, mintegy tizenhatmilliárd forintból felépített létesítményt a magyar és a szerb férfi vízilabda-válogatott mérkőzésével avatták fel szombaton. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatón elmondta, hogy a Modern városok program egyik része a közlekedés-fejlesztés, a másik pedig a helyi közösségek szempontjából fontos nagy tervcsomag, és ehhez tartozik a szegedi uszoda is.

A miniszter hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy Szeged ellenzéki vezetésű város, a Szeged-tervben 553 milliárd forint állt és áll a fejlesztések rendelkezésére. Megemlítette többek között a Szeged–Békéscsaba–Debrecen gyorsforgalmi út, egy új Tisza-híd és ipari park építését, a repülőtér fejlesztését, egy új atlétikai központ, valamint a kézilabda Európa-bajnokságra készülő új csarnok megépítését is. A miniszter kiemelte, hogy az uszoda mintegy tizenhatmilliárd forintból épült meg, és a szegedi vízilabda-, valamint úszósport, a város megérdemli az új létesítményt. Bíznak benne, hogy Szeged a profi sporthoz és a tömegsporthoz is hozzájárul majd az uszoda révén, amelyet a világ talán két legjobb férfi vízilabda-válogatottjának, a magyar és a szerb csapatnak a találkozójával nyitottak meg hivatalosan. Gulyás Gergely jelezte, hogy remények szerint a nyáron megrendezhetik a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpiát, és ezek a sportlétesítmények is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a magyar olimpiai szereplés a múlthoz méltó legyen.

A létesítményt az önkormányzat cége, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. üzemelteti; ehhez a város idei költségvetésében négyszázmillió forint támogatást biztosít. A 13,3 ezer négyzetméter nettó alapterületű uszodában egy 50 méter hosszú, 25 méter széles, 10 pályás, 2,2 méter mély versenymedence található, amely egy mozgatható válaszfallal 25 méteresre, 2×10 sávosra osztható. A versenyeket 1169 fős lelátóról figyelhetik majd a nézők. A medencecsarnok természetes megvilágítású, sötétíthető, és tévéközvetítésre alkalmas sportvilágítást is kiépítettek benne. A versenymedence mellett egy 1,8 méter mély 25×15 méteres bemelegítőmedence és egy 0,9 méter mély 20×12,5 méteres tanmedence, illetve egy külső-belő lazítómedence is az uszoda része. Az épületben kondicionálótermek, konferenciaterem, egyesületi irodák, gyermekmegőrző, tanulószoba, üzlethelyiségek, büfék és egy wellness részleg is megtalálható. A beruházás kivitelezője a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt. volt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.