Pesti Srácok

A vakcinahiány és az oltási igazolvány ügye lesz terítéken az uniós csúcsértekezleten

A vakcinahiány és az oltási igazolvány ügye lesz terítéken az uniós csúcsértekezleten

Videoösszeköttetésen keresztül kétnapos értekezletet kezdenek ma az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői. A megbeszélés fő témája a koronavírus-járvány elleni védekezés és az uniós oltási kampány. A Magyar Nemzet felidézte, hogy tegnap az Európai Parlamentben (EP) is téma volt az európai járványhelyzet, több frakció részéről is élesen bírálták az Európai Bizottság koronavírussal szembeni elhibázott és megkésett lépéseit. A fideszes Tóth Edina felszólalásában elmondta: most nem diszkriminatív útlevelekre, hanem vakcinára van szüksége az uniós polgároknak. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője viszont arról beszélt: jó döntés volt a közös út, a közös vakcinabeszerzés elindítása.

Jelenleg tizenkilenc európai uniós államban romlanak a járványmutatók, és összesen kilenc EU-országban növekszik a halálozások száma – többek között erről tájékoztatott tegnap az Európai Bizottság annak apropóján, hogy ma a huszonhetek állam- és kormányfői virtuális uniós csúcsértekezletet tartanak. Eredetileg a találkozó fő témáját az EU külkapcsolatai jelentették volna, ám a járványügyi helyzet miatt főként a közegészségügyi helyzet megoldásán törik majd a fejüket az országvezetők.

Kevés az oltóanyag

Korábban Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével összesen hat EU-állam bírálta élesen az Európai Bizottságot, mert szerintük a közös vakcinabeszerzés és az elosztás során aránytalanságok tapasztalhatók. Ezek a javarészt közép-európai államok korrekciós mechanizmus bevezetését is szorgalmazták. Nemrég a német kormánypárti Kereszténydemokrata Unió (CDU) berkeiből úgy fogalmaztak: az elosztási elvvel lényegében nincs probléma, az érkező vakcina mennyiségével viszont igen.

PestiSracok facebook image

A zöld igazolványokról szóló javaslatot is megvitatják

Egy másik vitás kérdést az Európai Bizottság zöld igazolványokra, vagyis „vakcinaútlevelekre” való javaslata jelenti majd: erről hónapok óta, de csak kisebb lépésekben egyeztetnek az állam- és kormányfők. Brüsszel múlt héten javaslatot is tett a dokumentumok júniusig történő bevezetésére, amit számos tagország – köztünk hazánk – nagyon is elhamarkodottnak tart, főleg annak fényében, hogy az átoltottság uniós átlagaránya még nagyon alacsony.

Vakcinákra van szükség diszkriminatív útlevelek helyett

A Magyar Nemzet felidézte, hogy tegnap az Európai Parlamentben (EP) is téma volt a járványhelyzet; több frakció részéről is élesen bírálták az Európai Bizottság koronavírussal szembeni elhibázott és megkésett lépéseit. A fideszes Tóth Edina felszólalásában elmondta: most nem diszkriminatív útlevelekre, hanem vakcinára van szüksége az uniós polgároknak. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője viszont arról beszélt: jó döntés volt a közös út, a közös vakcinabeszerzés elindítása, mert csak így hagyhatjuk magunk mögött a járványt. A bizottság exportellenőrzési mechanizmusa is téma lesz: Boris Johnson brit miniszterelnök a napokban Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyalt, és kifogásolta, hogy az unió szigorú korlátok közé szorítaná az oltóanyagok blokkból történő kivitelét.

Az olasz La Stampa napilap beszámolója szerint a hatóságok összesen huszonkilencmillió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy Róma közelében lévő településen, amiket a gyártó feltehetőleg az Egyesült Királyságba akart szállítani. A huszonkilencmillió dózis majdnem duplája annak, amit az AstraZeneca eddig összesen leszállított az EU-s országoknak. A brit–svéd vállalat és az unió között hatalmas a feszültség, mert előbbi a megígért oltóanyag-mennyiségnek csak a töredékét tudja a blokkba szállítani, miközben az oltás tekintetében sokkal gyorsabb ütemben haladó briteket ellátja – részben a kontinensen gyártott – vakcinával. Az uniós bizottság lényegében emiatt tegnap szigorította is a január vége óta érvényben lévő exportellenőrzési mechanizmusát. Az AstraZeneca frissen kiadott közleményében viszont cáfolta a vádakat: szerintük jelenleg nem is terveznek exportot, az anagni üzemben pedig nem „készlethalmozás” történik.

Forrás: Magyar Nemzet, MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.