Pesti Srácok

A Nézőpont Intézet szerint a baloldal nem kormányzóképes

A Nézőpont Intézet szerint a baloldal nem kormányzóképes

A magyarok több mint fele kormányzóképesnek tartja a Fidesz–KDNP-t, de csak ötödük gondolja ezt az ellenzéki pártok szövetségéről – derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzetnek készített, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az egyes pártok imázsa nagyon fontos a választóik mozgósítása szempontjából, ezért a 2022-es választások előtt nagyjából egy évvel meghatározó kérdés, hogy a két versengő pártszövetség közül melyiket tartják alkalmasabbnak a választók az ország vezetésére.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint két és félszer többen tartják kormányképesnek és a munkahely teremtésre képesnek a jelenlegi kormánypártokat – ötvennégy és negyvenkilenc százalék – , mint a baloldali közös listát, amely huszonegy, illetve húsz százalékon áll – írta a Magyar Nemzet. Különösen elgondolkodtató, hogy a magukat kormányellenesnek mondó szavazók is kritikusak az ellenzékkel: csak harminckilenc százalékuk véli a baloldalt kormányzóképesnek, és kevesebb mint egyharmaduk gondolja alkalmasnak munkahelyek teremtésére. Mivel az egy év múlva esedékes országgyűlési választások egyben miniszterelnök- és kormányválasztások is, az országvezetés képessége kulcskérdése lesz a kampánynak.

Forrás: Nézőpont Intézet

Ha az ellenzék járványügyi vagy gazdasági válságkezeléséről nem hiszik el saját potenciális választói sem, hogy jobb lenne, mint a hivatalban lévő kormányé, a kihívó versenyhátrányból indul. A baloldal és nemzetközi szövetségesei sokszor a kormánypártok szemére vetik, hogy azok nem tisztelik eléggé a demokráciát. Ebből a szempontból érdekes fejlemény, hogy a magyaroknak nagyobb aránya tartja a Fidesz–KDNP-t a demokrácia mellett elkötelezettnek – harmincnyolc százalék –, mint ahányan ezt a baloldali közös lista esetében mondta a választ adók harminchárom százaléka.

PestiSracok facebook image

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. március 16. és 17. között ezer fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a tizennyolc évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezerfős mintanagyság és kilencvenöt százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Forrás: Magyar Nemzet; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!