Pesti Srácok

Akár harmincéves börtönbüntetést is kaphat Jeanine Ánez, a volt bolíviai elnök

Akár harmincéves börtönbüntetést is kaphat Jeanine Ánez, a volt bolíviai elnök

Négy hónapos vizsgálati fogságba helyezték Jeanine Ánez korábbi bolíviai elnököt hétfőn lázadás szítása és terrorizmus vádjával. Ivan Lima igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette, hogy harmincéves börtönbüntetést fog kérni Jeanine Ánezre, amennyiben bűnösnek találják. Vizsgálati fogságba helyezték kormányának korábbi energetikai és igazságügyi miniszterét is, Rodrigo Guzmant és Alvaro Coimbrát, hasonló vádakkal, mások ellen pedig letartóztatási parancsot adtak ki.

Ánezt otthonában, Trinidad városban tartóztatták le vasárnap, és a fővárosba, La Pazba szállították. A letartóztatáshoz az a nyomozás vezetett, amely az Evo Morales korábbi államfő elleni, feltételezett puccs miatt indult. Az intézkedést jogvédő csoportok és az Amerikai Államok Szervezete (OAS) is élesen bírálta. Utóbbi azt írta közleményében, hogy a bíróságok a hatalom "elnyomó eszközeivé váltak", a bolíviai igazságszolgáltatás pedig nem tudja garantálni a tisztességes eljárás minimumának tiszteletben tartását sem. Ánez törvénytelennek nevezte letartóztatását. Szavai szerint "nem államcsíny történt, hanem alkotmányos siker", amikor 2019-ben hatalomra jutott, Evo Morales pedig külföldre távozott.

Bolíviában az utóbbi két évben igencsak felgyorsult a politikai "váltógazdálkodás". Morales tizenhárom éven át vezette az országot, a 2019-es választáson még mint elnök indult. A hivatalos eredmény szerint megnyerte, az ellenzék azonban csalást kiáltott, tüntetések kezdődtek, zavargások törtek ki, a hadsereg végül kihátrált Morales mögül, ő pedig lemondott, és előbb Mexikóba, majd Argentínába távozott, s a jobboldali Ánez került hatalomra. Ezután Morales hívei kezdtek tüntetni, és a belpolitikai zavarok miatt tavaly ismét választást tartottak Bolíviában. Ezt a Mozgalom a Szocializmusért nyerte meg a szavazatok 55 százalékával, és novembertől ismét ez a párt adja az elnököt Luis Arce személyében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Juan Karita

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.