Pesti Srácok

Az Európai Unió lakosságának tíz százalékát oltották be eddig

Az Európai Unió lakosságának tíz százalékát oltották be eddig

Az Európai Unió lakosságának körülbelül tíz százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina legalább első adagját péntekig bezárólag, míg az uniós lakosság 4,3 százalékát már a második adaggal is beoltották. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint eddig több mint 53 millió adag vakcinát adtak be az Európai Unió területén. Az oltásban élen jár Málta 18,3 százalékkal és Magyarország 17,9 százalékkal.

Máltán a lakosság 8,1 százaléka, míg Magyarországon 5,3 százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina mindkét adagját – számolt be az ECDC. A harmadik helyen Észtország áll 14,1 százalékkal. A sor végén Bulgária és Lettország kullog, ahol a lakosság mindössze 5,1, illetve 5 százaléka kapta meg első oltását. Horvátország is a lista végéhez áll közelebb, 7,6 százalékos átoltottsággal. A beoltott idősek aránya országonként eltérő. Míg Izlandon a 80 év fölötti lakosság 97 százaléka, Máltán 88,1 százaléka, Írországban pedig 84,2 százaléka megkapta már a vakcinát, addig Ausztriában a korosztálynak mindössze 54,7 százalékát oltották be. A 70-79 év közöttiek esetében 10,8 százalék ez az arány az alpesi köztársaságban, míg Magyarországon a korosztály 48,7, Litvániában pedig 31,6 százaléka kapta meg a vakcinát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.