Pesti Srácok

Az osztrák kancellár a Szputnyik V vakcináról tárgyalt az orosz nagykövettel

Az osztrák kancellár a Szputnyik V vakcináról tárgyalt az orosz nagykövettel

A célegyenesbe értünk a Szputnyik V vakcina beszerzését illetően – jelentette ki a koronavírus elleni orosz fejlesztésű vakcináról Sebastian Kurz osztrák kancellár a Dmitrij Ljubinszkij orosz nagykövettel folytatott tárgyalás után szerdán Bécsben.

A kancellár elmondta, hogy az orosz féllel már hetek óta tartanak a tárgyalások a beszerzésről, és jelenleg a részleteket egyeztetik. Ennek alapján áprilisban 300 ezer, májusban 500 ezer és június elején 200 ezer adag Szputnyik V vakcina érkezne az országba. Mindazonáltal konkrét szerződéskötésre még nem került sor. Az orosz Szputnyik V vakcinát eddig 60 országban engedélyezték, az Európai Unióban azonban még nem. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ugyan egy folyamatos értékelésnek nevezett eljárás keretében megkezdte az orosz vakcina vizsgálatát – melynek során, amennyiben az egészségügyi szükséghelyzet megkívánja, lehetőség van arra, hogy a szükséges dokumentumokat ne egyszerre, hanem egymást követően, a rendelkezésre állás sorrendjében nyújtsák be, és vizsgálják - de ennek kimenetele és az engedélyezés időpontja még várat magára.

Több szakértő egyöntetű véleménye szerint Ausztriában nagy szükség lenne az orosz vakcinára, mert az uniós beszerzésből származó oltóanyagok csak lassan, és nem kielégítő mennyiségben érkeznek az országba. Thomas Szekeres, az Osztrák Orvosi Kamara magyar származású elnöke is többször hangoztatta már ezen véleményét. Ursula Wiedermann-Schmidt, a Nemzeti Oltási Grémium tudományos elnöke ezzel szemben kedden szkeptikusan nyilatkozott egy tisztán nemzeti alapon történő engedélyezésről. Ausztriában eddig közel 1,2 millió ember kapta meg eddig a koronavírus elleni védőoltás első adagját, míg 430 ezren mindkettőt. A napi beadott oltások száma 30-35 ezer között mozog. Ahhoz azonban, hogy júliusig a lakosság kétharmadát immunizálni tudják, napi százezer vakcina beadására lenne szükség.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Ronald Zak

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!