Pesti Srácok

Egy új kutatás szerint a Pfizer vakcinájának első dózisa is erős immunválaszt vált ki a szervezetből

Egy új kutatás szerint a Pfizer vakcinájának első dózisa is erős immunválaszt vált ki a szervezetből

Egy új brit kutatás szerint a Pfizer vakcinájának egy dózisa olyan immunválaszt vált ki a szervezetből, mintha valaki átesett volna a koronavírus-fertőzésen, emellett olyanoknak is védettséget nyújthat, akik korábban megfertőződtek a vírussal.

Nagy-Britaniában decemberben döntöttek úgy, hogy a két vakcinadózis beadása között akár 12 hétre növelik a távolságot. A szakértők akkor arra hivatkoztak: elemzésük alapján biztosak benne, hogy a Pfizer és az AstraZeneca első dózisa is nyújt valamiféle védettséget. A Sheffieldi Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói által készített, pénteken publikált tanulmány, amelyet a brit Koronavírus Immunológiai Konzorcium támogatott, megállapította, hogy a Pfizer-Biontech vakcinájának első dózisa az emberek 99 százalékának szervezetében erős immunválaszt váltott ki. Ez az eredmény megerősítette a britek beoltásával kapcsolatban végzett SIREN elnevezésű kutatás megállapítását, amely szerint az említett két vakcina bármelyikének első dózisa csökkenti az új koronavírus okozta Covid-19 súlyos lefolyásának kockázatát.

– mondta el Susanna Dunachie, az Oxfordi Egyetem Nuffield Orvostudományi Tanszékének kutatója.

PestiSracok facebook image

– fűzte hozzá. A tanulmány az eddigi legnagyobb, gyakorlati alkalmazás során folyt vizsgálat, amely a britek beoltásának T-sejt- és antitestválaszairól készült, és az egészségügyi dolgozókat, elsősorban a nőket vizsgálta, akik egy adag Pfizer-vakcinát kaptak. A kutatók 237 ember vérmintáit elemezték, és arra az eredményre jutottak, hogy a T-sejt- és antitestválasz azokban, akik korábban nem estek át fertőzésen, ahhoz hasonlított, mint ami a fertőzésen átesettekben alakult ki. Azokban, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, erősebb immunválasz alakult ki, körülbelül hatszor magasabb volt a T-sejt mennyiség, mint azoknál, akik nem estek át a fertőzésen. Thushan de Silva, a Sheffieldi Egyetem kutatója hozzátette, hogy a már meglévő antitestválaszok fokozása védelmet nyújthat a koronavírus-változatok ellen, beleértve azt, amelyet először Dél-Afrikában fedeztek fel, és amelyről bebizonyosodott, hogy csökkenti a meglévő vakcinák hatékonyságát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.