Pesti Srácok

Románia korszakos döntéssel enyhítené az adócsalók által okozott kárt

Románia korszakos döntéssel enyhítené az adócsalók által okozott kárt

Elkerülhetik ezentúl a börtönt Romániában azok az adócsalók, akik kamatostul megfizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást szerdán hirdette ki Klaus Iohannis államfő.

A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt 20 százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást. A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés.

A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi. A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal "bátorítja a feketézőket", hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják - 20 százalékos többlettel -, mégis be kell fizetnie az adót. Az alkotmánybíróság azonban február 16-án szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis úgy döntött, hogy kihirdeti az adócsalók által okozott kár megtérítését ösztönző jogszabályt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.