Pesti Srácok

Tállai András: a mostani ítéletre nem volt szükség, Brüsszel már kikényszerítette a cigarettaadó emelését

Tállai András: a mostani ítéletre nem volt szükség, Brüsszel már kikényszerítette a cigarettaadó emelését

Az Európai Bíróság szerint a cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. Tállai András közleményben reagált a döntésre: mint mondta, Brüsszel már 2018-ban lépéseket tett az adóemelés kikényszerítéséért. Ha a két és fél éve húzódó ügyben még hét napot vár az Európai Bíróság az ítélethirdetéssel, a jogsértést nem tudta volna megállapítani.

Egy csaknem két és fél éve húzódó ügyre éppen most került pont, amikor az Európai Bíróság – hét nap híján – még éppen ki tudta mondani, hogy a cigarettákra kivetett jövedéki adó mértékének túlzottan alacsony szinten tartásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit – reagált a Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága csütörtökön nyilvánosságra hozott döntésére. Felidézte, hogy Brüsszel szerint 2018 elején drasztikus emelést kellett volna végrehajtani, de a magyar kormány elzárkózott a nagymértékű és azonnali adóemeléstől, és a lépcsőzetes növelés mellett döntött. Magyarország hiába próbálta meggyőzni az Európai Uniót arról, hogy igazságosabb jövedéki adórendszerre lenne szükség, amelyben például figyelembe veszik az egyes tagállamok adórendszerei közötti különbözőséget és azt, hogy az uniós országokban eltérőek a kereseti viszonyok, így össze sem hasonlítható az úgynevezett vásárlóerő.

De továbbra sem jelenik meg az uniós szabályokban az sem, hogy az EU keleti határánál fekvő tagországok, amilyen Magyarország is, komoly küzdelmet folytatnak a cigarettacsempészettel, a feketekereskedelemmel – jegyezte meg Tállai András. A tagállamok közti különbségeket felvonultató magyar érveket a brüsszeli bürokraták nem fogadták el, ezért a kormánynak nem volt mozgástere: idén az uniós elvárás miatt két lépcsőben emelkedik az egyes dohánytermékek jövedéki adója. A változás január 1-től 7,3 százalékos adóemelést hozott, amelyet április 1-től újabb 4,8 százalékos követ – emlékeztetett az államtitkár. Az április 1-jei adómértékkel Magyarország teljesíti a cigaretta jövedéki adójára előírt adóminimumot, vagyis az Európai Bíróságnak két és fél év után még március 31-ig volt lehetősége arra, hogy elmarasztaló ítéletet hozzon Magyarországgal szemben. Március 25-én élt is ezzel a lehetőséggel, ítéletében megállapította a kötelezettségszegés tényét, jóllehet áprilistól a Brüsszel által kikényszerített, magas jövedéki adószintet már eléri Magyarország – összegezte Tállai András.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.