Pesti Srácok

Tartományi választást tartanak a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban

Tartományi választást tartanak a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban

Tartományi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak ma a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban. Mindkét délnyugati tartomány igen fejlett és jómódú, és várhatóan mindkettőben a kormánykoalíció nagyobbik, illetve legnagyobb pártja kapja a legtöbb szavazatot. Közös elem még, hogy a szövetségi szinten legerősebb párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge eredményre számíthat. Az is előfordulhat, hogy története legrosszabb helyi választási eredményét éri el. A járvány miatt mindkét tartományban rekordmagas lesz a levélben leadott szavazatok aránya. Ez meghosszabbíthatja a szavazatszámlálást, és előfordulhat, hogy csak hétfőn hirdetik ki az hivatalos előzetes végeredményt.

A nagyobbik tartományban, a 11 milliós Baden-Württembergben – a 16 tartomány közül egyedüliként – a Zöldek pártja a vezető kormányzó erő, már 2011 óta. A miniszterelnök az inkább baloldali irányultságúként számon tartott ökopárt jobbközép, polgári szárnyához sorolt 72 éves Winfried Kretschmann. Vezetésével a Zöldek a nyolcvanas évek elején kezdődött történetük legnagyobb győzelmét arathatják. A választás előtti utolsó mérések szerint a szavazatok 32–33 százalékára számíthatnak. A második helyen a koalíciós társ CDU végezhet, 23–24 százalékkal, de a Zöldek és a CDU közötti feszült viszony miatt előfordulhat, hogy a Zöldek a vasárnapi szavazással kezdődő új kormányzati ciklusra más partnert vagy partnereket választanak.

A négymillió lakosú Rajna-vidék-Pfalzban 2013 óta a szociáldemokrata Malu Dreyer a kormányfő, akinek vezetésével az SPD a 15–16 százalék körüli szövetségi szintű támogatottságához képest nagyságrendekkel jobb eredményt érhet el. Az utolsó mérések szerint a szavazatok 30 százalékát szerezheti meg, ami ugyan gyengülés a 2016-os 36,2 százalékhoz képest, de a legnagyobb vetélytárs CDU támogatottsága is csökkent. Az arányokat tekintve leginkább az AfD támogatottsága eshet vissza – a 2016-os 12,6 százalékról 9 százalékra. A Zöldek és a liberálisok viszont látványosan erősödhetnek: a felmérések szerint az öt éve elért 5,3, illetve 6,2 százalék után a szavazatok 12, illetve 9 százalékát érhetik el, és folytathatják a 2016-ban kezdett kormányzást az SPD kisebbik partnereként.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Sascha Steinbach (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.