Pesti Srácok

Tartományi választást tartanak a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban

Tartományi választást tartanak a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban

Tartományi törvényhozási (Landtag-) választást tartanak ma a németországi Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban. Mindkét délnyugati tartomány igen fejlett és jómódú, és várhatóan mindkettőben a kormánykoalíció nagyobbik, illetve legnagyobb pártja kapja a legtöbb szavazatot. Közös elem még, hogy a szövetségi szinten legerősebb párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge eredményre számíthat. Az is előfordulhat, hogy története legrosszabb helyi választási eredményét éri el. A járvány miatt mindkét tartományban rekordmagas lesz a levélben leadott szavazatok aránya. Ez meghosszabbíthatja a szavazatszámlálást, és előfordulhat, hogy csak hétfőn hirdetik ki az hivatalos előzetes végeredményt.

A nagyobbik tartományban, a 11 milliós Baden-Württembergben – a 16 tartomány közül egyedüliként – a Zöldek pártja a vezető kormányzó erő, már 2011 óta. A miniszterelnök az inkább baloldali irányultságúként számon tartott ökopárt jobbközép, polgári szárnyához sorolt 72 éves Winfried Kretschmann. Vezetésével a Zöldek a nyolcvanas évek elején kezdődött történetük legnagyobb győzelmét arathatják. A választás előtti utolsó mérések szerint a szavazatok 32–33 százalékára számíthatnak. A második helyen a koalíciós társ CDU végezhet, 23–24 százalékkal, de a Zöldek és a CDU közötti feszült viszony miatt előfordulhat, hogy a Zöldek a vasárnapi szavazással kezdődő új kormányzati ciklusra más partnert vagy partnereket választanak.

A négymillió lakosú Rajna-vidék-Pfalzban 2013 óta a szociáldemokrata Malu Dreyer a kormányfő, akinek vezetésével az SPD a 15–16 százalék körüli szövetségi szintű támogatottságához képest nagyságrendekkel jobb eredményt érhet el. Az utolsó mérések szerint a szavazatok 30 százalékát szerezheti meg, ami ugyan gyengülés a 2016-os 36,2 százalékhoz képest, de a legnagyobb vetélytárs CDU támogatottsága is csökkent. Az arányokat tekintve leginkább az AfD támogatottsága eshet vissza – a 2016-os 12,6 százalékról 9 százalékra. A Zöldek és a liberálisok viszont látványosan erősödhetnek: a felmérések szerint az öt éve elért 5,3, illetve 6,2 százalék után a szavazatok 12, illetve 9 százalékát érhetik el, és folytathatják a 2016-ban kezdett kormányzást az SPD kisebbik partnereként.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Sascha Steinbach (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!