Több európai uniós ország is bekérette a kínai nagykövetet a válaszszankciók miatt
Több európai uniós tagállam, köztük Franciaország és Németország is bekérette kedden a helyi kínai nagykövetet az állampolgáraikkal szemben elrendelt kínai válaszszankciók miatt.
Franciaország egyben kifogásolta a párizsi kínai nagykövet "elfogadhatatlan" viselkedését, mivel Twitter-áradatban bírált Tajvanra készülő francia képviselőket és Antoine Bondazt, a Stratégiai Kutató Alapítvány (FRS) nevű agytröszt Kína-szakértőjét. A nagykövet a többi között "kis banditának" és "veszett hiénának" nevezte az elemzőt, aki a francia képviselők elleni kínai nyomásgyakorlást nehezményezte. Kína ugyanis saját szakadár tartományának tekinti a szigetet. Németország szintén bekérette a kínai nagykövetet kedden. A berlini külügyminisztérium tájékoztatása szerint Vu Ken nagykövet értésére adták, hogy az uniós képviselők, tudósok, intézmények és nem kormányzati szervezetek elleni szankciók a kapcsolatok szükségtelen megterhelését jelentik. A belga kormány pedig közölte, hogy a brüsszeli kínai nagykövetet kedden este várják a külügyminisztériumba, hogy kifejezzék tiltakozásukat Samuel Cogolati képviselővel szemben elrendelt kínai szankciók miatt, mivel a parlamentben határozattervezetet nyújtott be, amely népirtásnak nevezi az ujgurok elleni fellépést Hszincsiang tartományban. Litvániában, illetve Dániában szintén bekérették a helyi kínai nagykövetet.
A diplomáciai vita hátterében az áll, hogy Peking hétfőn uniós politikusokat és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be, miután az EU büntetőintézkedéseket rendelt el négy kínai tisztségviselő és egy entitás ellen a Hszincsiang tartományból jelentett emberi jogsértések ügyében. Kína válaszlépésként tíz személyt, köztük Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, valamint az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt sújtott szankciókkal. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére "hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus".
Forrás: MTI; Fotó: danubeinstitute
