Pesti Srácok

A lakosság többsége elégedetlen az EU koronavírus elleni fellépésével

A lakosság többsége elégedetlen az EU koronavírus elleni fellépésével

Az európaiak többsége elégedetlen az Európai Unió koronavírus elleni fellépésével, azonban jelentős azok száma, akik bíznak abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket hoz a világjárvány megfékezésére – derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett felméréséből.

A felmérés szerint az európaiak 49 százaléka elégedetlen, 43 százalékuk pedig elégedett a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott uniós intézkedésekkel, 59 százalékuk azonban azt reméli, hogy az EU megfelelő döntéseket fog hozni a világjárványra adott válaszul. Az elégedettek aránya két százalékkal csökkent, az elégedetlenek aránya pedig 5 százalékkal növekedett a legutóbbi, tavaly nyáron végzett felmérés óta. Az európai válaszadók mindössze 43 százaléka elégedett kormányuknak a világjárvány elleni küzdelem érdekében eddig hozott intézkedéseivel; ez a mutató a legutóbbi felmérés óta 19 százalékot zuhant. Ezzel szemben az elégedetlenek aránya 19 százalékos növekedés mellett 56 százalék.

A gazdasági kilábalást illetően is pesszimisták

Tíz európaiból több mint hat gondolja úgy, hogy országának gazdasága 2023-ban vagy később fog kilábalni a világjárvány okozta helyzetből. Kevesebb mint egynegyedük szerint a fellendülés 2022-ben következik be, és csak öt százalékuk vélekedik úgy, hogy már ebben az évben, 2021-ben megtörténik. Tízből egy attól tart, hogy országának gazdasága soha nem lábal ki teljesen a világjárványból.

PestiSracok facebook image

Az európaiak többsége, 55 százaléka véli úgy, hogy a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap hatékony eszköz a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére. Tízből közel négy úgy gondolja, hogy ez nem hatékony eszköz a károk enyhítésére.

Jelenleg az uniós állampolgárok mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet jó, ez 2020 nyara óta 5 százalékos, 2019 ősze óta pedig 18 százalékos csökkenést jelent, egyben 2013 tavasza óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ennek megfelelően nőtt, 69 százalék azoknak az európaiaknak az aránya, akik a gazdasági helyzetet rossznak tartják.

A többség oltáspárti

A koronavírus elleni oltási kampánnyal összefüggésben az európaiak 45 százaléka válaszolta azt, hogy a lehető leghamarabb szeretne védőoltást kapni. Mintegy 20 százalékuk még 2021-ben meg szeretné kapni a védőoltást, 21 százalékuk megfelelőbbnek tartaná, ha később kapna oltást. Az európaiak mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne védőoltást kapni, 2 százalékuk pedig még nem döntött erről.

Bíznak az EU-ban

A felmérésből kiderült az is, hogy az Európai Unióba vetett általános bizalom 6 százalékkal emelkedett. Jelenleg az európaiak 49 százaléka bízik az EU-ban, 2008 tavasza óta ez a legmagasabb szint. A nemzeti kormányokba (36 százalék), a nemzeti parlamentekbe (35 százalék) vetett bizalom csökkent, noha mindkét mutató magasabb szinten maradt 2019 őszéhez képest. Az EU-ról alkotott kép (46 százalék) 2009 ősze óta most a legpozitívabb. Semlegesen kevesebben viszonyulnak az EU-hoz (38 százalék), míg 15 százalékuk vélekedik negatívan az unióról.

Tízből közel négy uniós válaszadó (38 százalék) az egészségügyet tartja az EU előtt álló legfontosabb kihívásnak, ami 2020 nyara óta 16 százalékos növekedést jelent. A következő kihívást a gazdasági helyzet (35 százalék) és a tagállamok államháztartásának állapotával kapcsolatos aggályok (21 százalék) jelentik. A környezetvédelem és éghajlatváltozás jelenleg a negyedik helyen áll (20 százalék), míg a bevándorlás, amely miatt aggódók aránya 5 százalékpontos csökkenést követően 18 százalék, 2014 ősze óta első alkalommal nem tartozik a három legfőbb aggályt jelentő téma közé. A munkanélküliség 15 százalékkal a hatodik helyen áll az EU előtt álló főbb kihívások sorában – közölték.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.