Pesti Srácok

A lakosság többsége elégedetlen az EU koronavírus elleni fellépésével

A lakosság többsége elégedetlen az EU koronavírus elleni fellépésével

Az európaiak többsége elégedetlen az Európai Unió koronavírus elleni fellépésével, azonban jelentős azok száma, akik bíznak abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket hoz a világjárvány megfékezésére – derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett felméréséből.

A felmérés szerint az európaiak 49 százaléka elégedetlen, 43 százalékuk pedig elégedett a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott uniós intézkedésekkel, 59 százalékuk azonban azt reméli, hogy az EU megfelelő döntéseket fog hozni a világjárványra adott válaszul. Az elégedettek aránya két százalékkal csökkent, az elégedetlenek aránya pedig 5 százalékkal növekedett a legutóbbi, tavaly nyáron végzett felmérés óta. Az európai válaszadók mindössze 43 százaléka elégedett kormányuknak a világjárvány elleni küzdelem érdekében eddig hozott intézkedéseivel; ez a mutató a legutóbbi felmérés óta 19 százalékot zuhant. Ezzel szemben az elégedetlenek aránya 19 százalékos növekedés mellett 56 százalék.

A gazdasági kilábalást illetően is pesszimisták

Tíz európaiból több mint hat gondolja úgy, hogy országának gazdasága 2023-ban vagy később fog kilábalni a világjárvány okozta helyzetből. Kevesebb mint egynegyedük szerint a fellendülés 2022-ben következik be, és csak öt százalékuk vélekedik úgy, hogy már ebben az évben, 2021-ben megtörténik. Tízből egy attól tart, hogy országának gazdasága soha nem lábal ki teljesen a világjárványból.

PestiSracok facebook image

Az európaiak többsége, 55 százaléka véli úgy, hogy a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap hatékony eszköz a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére. Tízből közel négy úgy gondolja, hogy ez nem hatékony eszköz a károk enyhítésére.

Jelenleg az uniós állampolgárok mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet jó, ez 2020 nyara óta 5 százalékos, 2019 ősze óta pedig 18 százalékos csökkenést jelent, egyben 2013 tavasza óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ennek megfelelően nőtt, 69 százalék azoknak az európaiaknak az aránya, akik a gazdasági helyzetet rossznak tartják.

A többség oltáspárti

A koronavírus elleni oltási kampánnyal összefüggésben az európaiak 45 százaléka válaszolta azt, hogy a lehető leghamarabb szeretne védőoltást kapni. Mintegy 20 százalékuk még 2021-ben meg szeretné kapni a védőoltást, 21 százalékuk megfelelőbbnek tartaná, ha később kapna oltást. Az európaiak mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne védőoltást kapni, 2 százalékuk pedig még nem döntött erről.

Bíznak az EU-ban

A felmérésből kiderült az is, hogy az Európai Unióba vetett általános bizalom 6 százalékkal emelkedett. Jelenleg az európaiak 49 százaléka bízik az EU-ban, 2008 tavasza óta ez a legmagasabb szint. A nemzeti kormányokba (36 százalék), a nemzeti parlamentekbe (35 százalék) vetett bizalom csökkent, noha mindkét mutató magasabb szinten maradt 2019 őszéhez képest. Az EU-ról alkotott kép (46 százalék) 2009 ősze óta most a legpozitívabb. Semlegesen kevesebben viszonyulnak az EU-hoz (38 százalék), míg 15 százalékuk vélekedik negatívan az unióról.

Tízből közel négy uniós válaszadó (38 százalék) az egészségügyet tartja az EU előtt álló legfontosabb kihívásnak, ami 2020 nyara óta 16 százalékos növekedést jelent. A következő kihívást a gazdasági helyzet (35 százalék) és a tagállamok államháztartásának állapotával kapcsolatos aggályok (21 százalék) jelentik. A környezetvédelem és éghajlatváltozás jelenleg a negyedik helyen áll (20 százalék), míg a bevándorlás, amely miatt aggódók aránya 5 százalékpontos csökkenést követően 18 százalék, 2014 ősze óta első alkalommal nem tartozik a három legfőbb aggályt jelentő téma közé. A munkanélküliség 15 százalékkal a hatodik helyen áll az EU előtt álló főbb kihívások sorában – közölték.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.