Hatvan éve repült először ember az űrbe (videó)
A világ első űrhajósa, Jurij Gagarin 1961. április 12-én startolt el Bajkonurból a Vosztok-1 fedélzetén. Száznyolc perces repülésének évfordulóját az űrhajózás napjaként ünneplik meg Oroszországban. Jurij Gagarin, a fémmunkásból pilótává lett, örökösen mosolygó, optimista népi hőssé vált kozmonauta első űrutazását Moszkvában annak idején nagy győzelemként értékelték a világűr meghódításáért az Egyesült Államokkal folytatott versenyben. Az asztronauta 1968-ban máig tisztázatlan körülmények közötti hunyt el repülőbalesetben.
A hidegháborús űrversenyben a Szovjetunió az Egyesült Államoknál előbb akart embert juttatni az űrbe. A nyilvánosságra került, korábban titkosított iratok szerint a Vosztok űrkutatási program felelőseire óriási politikai nyomás nehezedett, a feszített iram, a Vosztok-1 hiányos tesztelése miatt rendkívül kockázatos volt az első ember űrrepülése. A sikeres űrrepüléssel a Szputnyik után a Szovjetunió újból megelőzte az Egyesült Államokat az űrkutatás területén. Gagarin és a Vosztok–1 űrhajója a mai napig óriási tiszteletnek örvend, az Orosz Föderáció területén számtalan szobor, falfestmény és mozaik őrzi úttörő vállalkozásának emlékét, köztük egy hatalmas, több tízméteres oszlopon álló szobra Moszkvában. Az űrutazás emlékére.
Amerikai-szovjet űrrepülés
A hidegháborús űrverseny lezárásaként 1975-ben az Apollo-Szojuz Kísérleti Projekt keretében hajtották végre az első közös amerikai-szovjet űrrepülést. Az űrhajózás történetében új fejezetet nyitott az újrahasználható űrsiklók kifejlesztésével megvalósított űrrepülőgép-program (1972-2011). A hat űrsiklóból álló flottából öt járt a világűrben (az első csak légköri tesztelésekre szolgált), fedélzetükön összesen 300 asztronauta utazott.
A világűr meghódítása
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulját, a Zarját (Hajnal), 1998. november 20-án bocsátották fel, a pályára állításával elindult az emberiség legnagyobb és legdrágább, nemzetközi kozmikus vállalkozása. A világűr meghódítása során az első műhold, az első ember űrbe juttatása és a Holdra szállás után következő állomásként merült fel a hosszú távú űrbéli tartózkodást lehetővé tevő űrállomások építésének terve.
A Szaljut-programban Farkas Bertalan is részt vett
A Szovjetunió 1971-ben a Szaljut-1 űrállomás felbocsátásával indította el a Szaljut-programot, amelyben 1980-ban az egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan is részt vett, erre az amerikaiak 1973-ban a Skylab óriás űrállomás elindításával válaszoltak. A költséges űrversenyt lassan felváltotta az észszerűbb együttműködés. 1992-től már ennek jegyében működött a Shuttle-Mir program, amelynek keretében amerikai űrsiklók kapcsolódtak a szovjet Mir űrállomáshoz.
Nemzetközi Űrállomás
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) létesítéséről szóló szerződést 1998. január 28-án írták alá a részt vevő 15 ország - Kanada, Japán, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Űrügynökség (ESA) 11 tagállama - képviselői. Az űrállomást a NASA, a Roszkozmosz, a japán JAXA, az ESA és a Kanadai Űrhivatal üzemelteti. A lakhatóvá vált űrállomásra az amerikai William McMichael Shepherd, valamint az orosz Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov személyében 2000. november 2-án érkezett meg az első legénység.
Gagarin mindössze harmincnégy évet élt, hamvai a Kreml falánál nyugszanak. A világűrben tett utazása új korszakot nyitott az emberiség történelmében, nevét a Hold túlsó oldalán lévő kráter is őrzi, ásványt, kisbolygót is neveztek el róla. Emlékére 1962 óta április 12. az űrhajózás napja. 2013-ban mutatták be Pavel Parkhomenko orosz rendező filmjét, amelyből közelebbről ismerhetjük meg a világ első űrhajósát.
Forrás: MTI; index.hu; televizio.sk; Fotó: televizio.sk-képernyőfelvétel
