Pesti Srácok

Miniszterelnökség: folytatódik a Magyar Falu Program

Miniszterelnökség: folytatódik a Magyar Falu Program

Újabb kategóriákban adhatják be pályázataikat szerdától a kistelepülési helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek és civil szervezetek a Magyar Falu Programban – tudatta a Miniszterelnökség. A Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos által jegyzett közleményben azt írták, hogy a Falusi Civil Alap közel ötmilliárd forintos keretéből a falvakban működő egyesületek, alapítványok az idén is négy célra pályázhatnak.

Közlésük szerint ingatlanberuházási, -felújítási támogatás esetén hatmillió forint, gépjárműbeszerzési támogatás esetén ötmillió forint, eszközbeszerzés és programszervezési támogatás esetében pedig maximálisan két-két millió forint igényelhető. Az önkormányzatok a tulajdonukban lévő közterületi játszóterek és óvodai játszóudvarok építésére, kialakítására, felújítására, eszközök és felszerelések fejlesztésére, beszerzésére nyújthatnak be pályázatot. Az erre a célra rendelkezésre álló keretösszeg másfél milliárd forint. A közlemény szerint saját tulajdonú temetőik infrastrukturális fejlesztésére a települési önkormányzatok mellett a történelmi egyházak is igényelhetnek támogatást, melyre a kormány összesen hárommilliárd forintot biztosít.

A pályázatokat a Magyar Államkincstár elektronikus felületén, illetve a Falusi Civil Alap esetében a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül május 7-ig lehet benyújtani. A támogatottak köréről hatvan napon belül döntés születik. A közleményben emlékeztettek arra, hogy az elmúlt két évben a Magyar Falu Program helyi életminőség javítását célzó pályázati alprogramjánál a nyertes pályázatok száma meghaladta a tizenkétezret, a kifizetett állami támogatások összege pedig a százharmincmilliárd forintot. A program harmadik éve tartó teljes költségvetése a falusi családi otthonteremtési kedvezménnyel, a falusi útalappal és a kisboltok támogatásával együtt több mint hatszázmilliárd forint - közölte a Miniszterelnökség.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Illyés Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.