Pesti Srácok

Nem kell megijedni, ha nincsenek mellékhatások oltás után: a vakcina működik

Nem kell megijedni, ha nincsenek mellékhatások oltás után: a vakcina működik

Rossz a vakcina? Nem indult be az immunrendszer? Mit jelent, ha az oltás utáni napokban nem érzünk semmi különöset? – ezekre a kérdésekre ad választ Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész az EgészségKalauzon megjelent cikke, amelyben kutatási eredmények alapján nyugtatják meg az olvasókat: attól, hogy nem tapasztalnak mellékhatást, a vakcina még működik.

Az Amerikai Egyesült Államok lakosságának a 19 százaléka már teljes mértékben oltott Covid-19-vakcinákkal. Ez azt jelenti, hogy ők megkapták a Pfizer vagy a Moderna oltások mindkét adagját, esetleg felvették a Johnson & Johnson vakcina mindössze egyetlen szükséges adagját. Egyre több tapasztalati információval rendelkezünk tehát az oltásokkal járó mellékhatásokat illetően is – olvasható az EgészségKalauzon megjelent cikkben. Hányinger, izomfájdalmak, hidegrázás, fáradékonyság és láz – ezek valamennyien normálisnak tekintett velejárói a védőoltásnak. Amennyiben ez a normális, akkor felmerül a kérdés, hogy kell-e aggódni azoknak, akik a vakcina felvételét követően semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak. A szakemberek azon a véleményen vannak, hogy sem a mellékhatások megjelenése, sem pedig azok hiánya nem ad okot az aggodalomra.

– idézték a cikkben dr. Abisola Olulade San Diego-i belgyógyászt. Annyi azonban leszögezhető, hogy a vakcinációval járó mellékhatások az immunválasszal vannak összefüggésben, és ezzel magyarázható az, hogy az idősebb személyek – akiknek az immunrendszere gyengébb – kisebb mértékben tapasztalják meg ezeket a hatásokat. Ha valaki védőoltást kap, akkor az oltóanyagot a szervezete idegenként ismeri fel, ami gyulladást generál. Ez a folyamat vezethet a leírt mellékhatásokhoz. Néhány embernél ez a gyulladás-generálás enyhébb lehet. Számos tényezőtől, életkortól, egészségi állapottól, genetikai adottságoktól is függ az, hogy a szervezet miként reagál az oltásra. A vizsgálatok alapján a magasabb ösztrogén-szint kifejezettebb mellékhatásokkal áll összefüggésben. 2021 februárjában megjelent adatok alapján azoknál, akik korábban már átestek a Covid-19-en, hosszabb ideig tarthat, mire megszabadulnak az oltás utáni panaszoktól. Dr. Olulade szerint a környezeti tényezőknek, a táplálkozásnak és a stressz-szintnek is lehet szerepe abban, hogy a szervezet miként reagál a védőoltásra.

PestiSracok facebook image

A vakcina típusa is befolyásolja azt, hogy milyen gyakorisággal lép fel mellékhatás. Egy, a JAMA tudományos folyóiratban megjelent közlemény szerint a második adag Moderna-vakcina után az oltást felvevők 75 százaléka tapasztalt valamilyen mellékhatást. Ez az arány a második adag Pfizer-vakcinával oltottak körében 64% volt. A legkevesebb jelentett mellékhatás az egydózisú Johnson & Johnson vakcinához köthető – igaz, hogy a hatékonyság is ebben az esetben a legalacsonyabb. Míg a Moderna és a Pfizer 94,1%, illetve 95% hatékonyságot mutat, addig a Johnson & Johnson vakcina összességében 72%-os, a súlyos megbetegedéssel szemben 86%-os védelmet kínál. A számok arra mutatnak rá, hogy a vakcina hatékonysága nincs kapcsolatban a beadást követően fellépő mellékhatásokkal. Például a Pfizer-vakcina kipróbálása során a résztvevők körülbelül fele mondta azt, hogy valamilyen mellékhatást tapasztalt.

– idézik a cikkben dr. Oluladét. Mindenki immunrendszere különböző, és teljesen normális az, ha valaki mellékhatásokkal reagál a védőoltásra, mint ahogy az is normális, ha mellékhatások nélkül telnek az oltást követő órák, napok. Jó tudni, hogy a vakcinák mellékhatásai néhány napon belül elmúlnak. Aggodalomra csupán az adhat okot – az USA-beli CDC szerint –, ha több nap elteltével is tapasztalhatók a mellékhatások vagy az oltás helye 24 óra elmúltával válik még vörösebbé, érzékenyebbé vagy duzzadtabbá. Ezekben az esetekben orvoshoz fordulás javasolt.

Forrás: EgészségKalauz; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)