Pesti Srácok

Oktatási Hivatal: több mint 103 ezren jelentkeztek középfokú intézménybe

Oktatási Hivatal: több mint 103 ezren jelentkeztek középfokú intézménybe

Idén több mint 103 ezer tanuló: 90 729 nyolcadik, 7422 hatodik és 5019 negyedik évfolyamos diák felvételizett középfokú nevelési-oktatási intézménybe – tájékoztatta az Oktatási Hivatal csütörtökön az MTI-t.

A hivatal közölte: az általános középfokú felvételi eljárásban a nyolcadikosok 95,42 százaléka (86 575 diák) nyert felvételt valamely középfokú iskolába. A felvettek 71,66 százaléka (62 040 diák) az első helyen, 91,58 százaléka (79 289 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 34,08 százaléka (29 501 diák) gimnáziumi, 2,86 százaléka (2480 diák) szakgimnáziumi, 40,99 százaléka (35 486 diák) technikumi, 20,46 százaléka (17 715 diák) szakképző iskolai, 1,25 százaléka (1079 diák) szakiskolai, 0,36 százaléka (314 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be. A 6 évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4604, közülük 3862 diákot (83,88 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. 8 évfolyamos gimnáziumba 3114 diák jutott be, közülük 2754 diák (88,44 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen – ismertették.

A középiskolák április 30-áig értesítik a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról, ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza. Azoknak, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, május 10-én rendkívüli felvételi kezdődik. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a rendkívül felvételi eljárásban az intézmények által meghirdetett üres helyek közötti tájékozódást biztosító keresőprogram. Az érintett 4154 diák (az általános eljárásban részt vevők 4,58 százaléka) a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Varga György

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)