Potápi Árpád szerint a huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is
Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen. Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.
Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól. Az anyanyelv használat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban negyvenháromezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre, több ezren pedig Magyarországra szöktek az erőszakos elhurcolás elől – emlékeztetett.
Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában, ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan hetvennégy évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Nyolcvanezer magyart űztek el otthonukból – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint százhúszezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét. Az emléknap céljáról Potápi Árpád János úgy fogalmazott:
Április 12-én előttük hajtunk fejet, és arra emlékezünk, hogy a háború utáni jogfosztó intézkedésekkel mit veszített a felvidéki nemzetrész, ugyanakkor emlékezünk arra is, hogy a kitelepített magyar családok nagy erőfeszítések árán ugyan, de otthonra leltek az anyaországban.
Mint kiemelte, a felvidéki magyarság az embert próbáló évtizedek ellenére is megmaradt, megtartotta életerejét, és máig őrzi identitását. Potápi Árpád János a 2010 utáni nemzetpolitikai fordulat eredményeit is ismertetve úgy folytatta, hogy a felvidéki magyarság, túlélve Trianont, a Benes-dekrétumokat és a kommunizmus évtizedeit, ma közös erővel építi jövőjét.
Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, hogy szervezetüket olyan emberek alakították, akik ennek a 20. századi sötét időszaknak az áldozatai voltak. Felelevenítette, hogy a szövetség üdvözölte, hogy az Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.
Forró Krisztián, a Szövetség nevű felvidéki magyar egységpárt elnöke a többi között arról beszélt, hogy a németek megkövetését már az 1990-es évek elején fontosnak tartotta a szlovák parlament, a magyarok esetében azonban még a szimbolikus gesztustól is elzárkóznak azóta is. Hangsúlyozta: továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. Álláspontja szerint ehhez erős és egységes szlovákiai magyar képviselet szükséges. Az eseményen Urbán Jánosné Forró Gizella, a Rákóczi Szövetség tagja és Lukács Ferenc, a szövetség egyik alapítója idézte fel személyes emlékein keresztül a kitelepítés viszontagságait.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
