Zavargások törtek ki Észak-Írországban, Molotov-koktélokat hajigálnak az utcán
Évek óta nem tapasztalt súlyosságú összecsapások törtek ki csütörtökre virradó éjjel az észak-írországi felekezeti konfliktus több gócpontjában. A zavargások miatt csütörtökön rendkívüli ülésre hívták össze a húsvéti szünetét töltő belfasti parlamentet. Az ír sziget egyesítését pártoló katolikus és a többségében britpárti protestáns közösségek csoportjai Belfast, Carrickfergus, Londonderry, Newtownabbey és Ballymena több pontján csaptak össze, Molotov-koktélokat, köveket hajigálva egymásra és a rendőrökre. Belfastban egy városi autóbuszt is felgyújtottak. Az észak-írországi rendőrség csütörtöki beszámolója szerint a reggelig tartó zavargásokban hét rendőr sérült meg.
A mostani konfliktus tavaly júniusig nyúlik vissza, amikor Bobby Storey, a radikális katolikus britellenes mozgalom egykori legnagyobb fegyveres szervezete, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) néhai hírszerzési főnöke elhunyt, és temetésén kétezren gyűltek össze a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások megsértésével. A temetésen jelen volt Michelle O'Neill észak-írországi miniszterelnök-helyettes, a legnagyobb britellenes katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke, Gerry Adams, a párt volt elnöke, Mary Lou McDonald, a Sinn Féin jelenlegi elnöke és a párt kéttucatnyi más vezető tisztviselője is.
Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök, a legnagyobb britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője vizsgálatot kezdeményezett a Sinn Féin-politikusok ellen, és lemondásra szólította fel az észak-írországi rendőrség (PSNI) főparancsnokát, Simon Byrne-t. Az észak-írországi vádhatóság decemberben vizsgálatot kezdett a katolikus párt vezetői ellen a korlátozások megsértése címén, de végül úgy döntött, hogy nem indít hivatalos vádeljárást az ügyben. A protestáns közösségekben ez erőteljes visszatetszést keltett, és több más, régóta parázsló feszültségforrás mellett ez is a felszínre tört a mostani zavargások helyszínein. Az összecsapásokat a belfasti parlament – épülete után közkeletű nevén a Stormont – protestáns és katolikus pártjai kivétel nélkül elítélték, és támogatták a törvényhozás csütörtöki rendkívüli ülésének összehívását.
Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható. A megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna. A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír–északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik. A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, tekintettel arra, hogy ez a határszakasz a Brexit óta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Tavaly karácsonykor, számos sikertelen forduló után megállapodás született erről is, de a kérdés változatlanul komoly konfliktus forrása az észak-írországi és a brit kormány, valamint az észak-írországi felekezetek között. Egyes elemzői vélemények szerint ez a feszültség is hozzájárult a mostani zavargások kirobbanásához.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutierrez
