Pesti Srácok

A tengerbe ürítik a szennyezőanyagot a nagy nemzetközi hajózási társaságok

A tengerbe ürítik a szennyezőanyagot a nagy nemzetközi hajózási társaságok

Az alacsony kéntartalmú üzemanyagok használata helyett a nagy hajótársaságok kiszűrik és az óceánba eresztik a szennyezőanyagot a hajók kipufogógázából, vízben lebegő szeméttelepeket hozva létre a kikötőkben, főleg a Karib-tenger térségében és Floridában. Az ICCT tengerprogramjának vezetője, Bryan Comer szerint a kialakult helyzet annak következménye, hogy nem magát a szennyezést próbálták szabályozni a 2020 januárjában életbe léptetett jogszabályokkal, hanem csak egyes szennyezőanyagok kibocsátását.

A hajózási társaságok azzal a technológiával élnek vissza, amely lehetővé teszi, hogy a hajók kipufogógázából kiszűrjék a ként és azt folyékony formában a tengerbe eresszék. A Nemzetközi Hajózási Szervezet (IMO) döntése értelmében a teherhajók és a kirándulóhajók 2020 januárja óta kénytelenek alacsonyabb szinten tartani a kipufogógázzal kibocsátott kén mennyiségét, a hajózási társaságok azonban ahelyett, hogy áttértek volna az alacsonyabb kéntartalmú üzemanyagok használatára, olcsóbb megoldásként beszerezték a kipufogógázból a ként kimosó berendezéseket.

Az International Council on Clean Transportation (ICCT) nonprofit kutatóhálózat egy új tanulmánya szerint a hajók évente 10 milliárd tonna kénnel szennyezett vizet bocsátanak a tengerbe a világon. A kutatók szerint a hajókra vonatkozó környezetvédelmi előírás fő kárvallottja Georgetown kikötője a Kajmán-szigeteken, ahol a mosóberendezések által a kikötőkbe kibocsátott összes szennyvíz 14,1 százaléka kerül a tengerbe, mind óceánjáró kirándulóhajókból. A harmadik és az ötödik legtöbb ilyen szennyvíz a Bahamákon lévő Freeportban és Nassauban kerül az óceánba, ezeket a grenadai St. George követi a hatodik helyen. Az amerikai kikötők közül a floridai Everglades (10.) és Miami (11.) a legszennyezettebb. Ily módon a szennyezés nem oszlik szét a világ óceánjain, hanem néhány olyan térségre összpontosul, ahol már eddig is aggasztó volt a tengeri élővilág állapota – hívta fel a figyelmet az Ocean Conservancy környezetvédő szervezet.

Forrás: MTI; Fotó: képernyőfelvétel (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!