Pesti Srácok

Átadták Közép-Európa első illatmúzeumát Pannonhalmán

Átadták Közép-Európa első illatmúzeumát Pannonhalmán

Átadták az ország első illatmúzeumát a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében vasárnap; a kiállítás az ezeréves bencés szerzetesi gyógynövénykultúrába enged betekintést. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy akik az elmúlt több mint ezer évben Pannonhalmán éltek és tanítottak, azok minden időben ahhoz járultak hozzá, hogy az ország megmaradjon, hogy Magyarországon a kereszténység ne csupán kulturális értéktartalom legyen, hanem valós, hitbeli meggyőződés is álljon mögötte.

A miniszter kiemelte, hogy a főapátság komoly gazdasági erőt is képvisel, kétszáz embernek ad munkát, meghatározó része a térségben az idegenforgalomnak, és miközben sok száz éves termékeket vezet be a piacra, naprakész üzleti megoldásokkal tud dolgozni.

– fogalmazott Gulyás Gergely. Kiemelte, hogy a kormány 2010 óta több mint nyolcmilliárd forinttal támogatta a főapátság építkezéseit, újjáépítését, az illatmúzeum kialakítása pedig egymilliárd forintba került. A támogatás összegével kapcsolatban úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Elmondta, hogy Pannonhalmának az ezeréves múltja még a kommunista diktatúrát is arra indította, hogy Debrecennel együtt, ha csak felmutatható látszatként is, de megmaradhassanak az egyházi oktatásban.

– tette hozzá a miniszter.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, az illatmúzeum kiállításának kurátora azt mondta, hogy a múzeum egyediségét az adja, hogy idehaza ilyen tartalmakat még nem mutattak be; hozzánk legközelebb Franciaországban található hasonló kiállítás. Kiemelte, hogy a nemzetközi turisztikai trendeknek megfelelően élményalapú kiállítást hoztak létre, amely a látogatók elé tárja a főapátság hagyományait. Reményét fejezte ki, hogy unikális szerepet tölt majd be Közép-Európában.

– mondta Virág Zsolt.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát felidézte, hogy 2010-ben nyitották meg a gyógynövényházat, néhány évvel ezelőtt pedig a gyógynövénylepárlót. Az illatmúzeum pedig jól illeszkedik a főapátság azon elképzelésébe, hogy a felhalmozott tudományos eredmények felhasználásával élővé tegyék a monostori gyógynövény- és gyógyászati kultúrát, és be is mutassák azokat.

A múzeumban betekintést lehet nyerni a feldolgozási technológiákba és a szerzetesi gyógyászati hagyományokba, interaktív módon. A kiállítás során egyebek mellett bele lehet szippantani a monostori gyógyászat öt klasszikus gyógynövényébe, a borsmentába, az orvosi zsályába, a kakukkfűbe, a citromfűbe és a levendulába, de azok botanikai sajátosságait is fel lehet fedezni, emellett meg lehet tekinteni egy szakramentárium másolatát is, amelyben olyan imádságok és szertartások leírásai szerepnek, amelyekkel korábban a gyógynövényeket áldották meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.