Pesti Srácok

Átadták Közép-Európa első illatmúzeumát Pannonhalmán

Átadták Közép-Európa első illatmúzeumát Pannonhalmán

Átadták az ország első illatmúzeumát a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében vasárnap; a kiállítás az ezeréves bencés szerzetesi gyógynövénykultúrába enged betekintést. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy akik az elmúlt több mint ezer évben Pannonhalmán éltek és tanítottak, azok minden időben ahhoz járultak hozzá, hogy az ország megmaradjon, hogy Magyarországon a kereszténység ne csupán kulturális értéktartalom legyen, hanem valós, hitbeli meggyőződés is álljon mögötte.

A miniszter kiemelte, hogy a főapátság komoly gazdasági erőt is képvisel, kétszáz embernek ad munkát, meghatározó része a térségben az idegenforgalomnak, és miközben sok száz éves termékeket vezet be a piacra, naprakész üzleti megoldásokkal tud dolgozni.

– fogalmazott Gulyás Gergely. Kiemelte, hogy a kormány 2010 óta több mint nyolcmilliárd forinttal támogatta a főapátság építkezéseit, újjáépítését, az illatmúzeum kialakítása pedig egymilliárd forintba került. A támogatás összegével kapcsolatban úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Elmondta, hogy Pannonhalmának az ezeréves múltja még a kommunista diktatúrát is arra indította, hogy Debrecennel együtt, ha csak felmutatható látszatként is, de megmaradhassanak az egyházi oktatásban.

– tette hozzá a miniszter.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, az illatmúzeum kiállításának kurátora azt mondta, hogy a múzeum egyediségét az adja, hogy idehaza ilyen tartalmakat még nem mutattak be; hozzánk legközelebb Franciaországban található hasonló kiállítás. Kiemelte, hogy a nemzetközi turisztikai trendeknek megfelelően élményalapú kiállítást hoztak létre, amely a látogatók elé tárja a főapátság hagyományait. Reményét fejezte ki, hogy unikális szerepet tölt majd be Közép-Európában.

– mondta Virág Zsolt.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát felidézte, hogy 2010-ben nyitották meg a gyógynövényházat, néhány évvel ezelőtt pedig a gyógynövénylepárlót. Az illatmúzeum pedig jól illeszkedik a főapátság azon elképzelésébe, hogy a felhalmozott tudományos eredmények felhasználásával élővé tegyék a monostori gyógynövény- és gyógyászati kultúrát, és be is mutassák azokat.

A múzeumban betekintést lehet nyerni a feldolgozási technológiákba és a szerzetesi gyógyászati hagyományokba, interaktív módon. A kiállítás során egyebek mellett bele lehet szippantani a monostori gyógyászat öt klasszikus gyógynövényébe, a borsmentába, az orvosi zsályába, a kakukkfűbe, a citromfűbe és a levendulába, de azok botanikai sajátosságait is fel lehet fedezni, emellett meg lehet tekinteni egy szakramentárium másolatát is, amelyben olyan imádságok és szertartások leírásai szerepnek, amelyekkel korábban a gyógynövényeket áldották meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.