Pesti Srácok

Az EMMI saját halottjának tekinti Hámori József Széchenyi-díjas biológust

Az EMMI saját halottjának tekinti Hámori József Széchenyi-díjas biológust

Az életének 89. évében elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológust, egyetemi tanárt, volt minisztert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagját, egykori alelnökét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti – közölte a tárca vasárnap az MTI-vel.

Hámori Józsefet szombaton érte a halál, temetéséről később intézkednek. A tudós a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere, a Magyar UNESCO Bizottság korábbi elnöke és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója volt jelentős munkássággal az agyi idegek kutatása területén. Hámori József 1932. március 20-án született Fegyverneken. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karát 1955 tavaszán végezte el kutatóbiológusként, majd 1958-ban doktori címet szerzett. Ebben az évben kezdte el kutatómunkáját a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia Intézetében, majd 1963-tól a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének főmunkatársa lett. Vendégkutatóként, vendégtanárként dolgozott a skóciai St. Andrews Egyetemen, a Kaliforniai San Diego Egyetemen, a New York-i Mount Sinai Egyetemen, valamint folyamatos tudományos együttműködésben volt nemzetközi neurobiológiai laboratóriumokkal és személyes kapcsolatot tartott fenn azok vezetőivel is. Tanított Bariban, Rómában és Párizsban is. 1966-ban lett a biológiai tudományok kandidátusa, 1972-ben pedig a biológiai tudományok doktora. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották. 1992-ben az Európai Akadémia tagja, 1998 májusában az MTA rendes tagja lett, majd két cikluson át, 2002 és 2008 között a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnökeként tevékenykedett.

Több tanulmányútján foglalkozott a magasabb rendű emlősök látórendszerének szerkezetével és fejlődésével. Ennek eredményeként Magyarországon - Roska Tamás akadémikussal együttműködve - új, a látást szimuláló, analóg elven működő modellt dolgozott ki. Kiemelkedően eredményes kutatói eredményeit 1994-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Kétszázat meghaladó közleményt, számos könyvet és könyvfejezetet írt. Több mint ötven éven át vett részt a biológus és orvosi graduális, valamint posztgraduális oktatásban. Pécsett és Budapesten PhD-hallgatók programvezetőjeként oktatott. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Állattani Tanszékének professzora volt 2002-ig. 1992 és 1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1993-ban és 1994-ben pedig a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt. 2001-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen neurobiológiát tanított és PhD hallgatókkal foglalkozott. 1998 és 2000 között az első Orbán-kormányban a nemzeti kulturális örökség minisztere, 2000 és 2002 között a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója, majd a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke volt. 1999-ben az UNESCO által szervezett Tudomány Világkonferenciája elnöke, 2000-től 2012-ig a Magyar UNESCO Bizottság elnöke volt. 2000 és 2017 között a Magyar Örökség Díj Bizottság elnökeként is tevékenykedett.

Az akadémikust 2008-ban magas szintű tudományos kutatói és oktatói tevékenysége, valamint a hazai és nemzetközi kulturális és közéletben betöltött kiemelkedő szerepe miatt Pest Megye Tudományos díjával tüntették ki, 2010-ben Pest Megye, 2015-ben pedig Budapest díszpolgára lett. Rendszeres résztvevője volt Budakeszi város közéleti eseményeinek, 2013-as megalakulásától a Budakeszi Kulturális Tanácsadó Testület elnökeként tevékenykedett. Kiváló hazai és nemzetközi szakmai munkássága, embersége, határozott jelleme és értékrendje sokak számára volt példa. Születési helyén, Fegyverneken és Szolnokon is díszpolgárrá választották. Haláláig töltötte be a Szolnok Megyéből Elszármazottak Egyesületének elnöki tisztét. Tagja volt a Százak Tanácsának, a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságnak és a Miniszterelnökség felügyelete mellett működő Idősügyi Tanácsnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Wikipedia

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)