Pesti Srácok

Blinken: Washington nem akarja tovább élezni a feszültséget Moszkvával

Blinken: Washington nem akarja tovább élezni a feszültséget Moszkvával

Washington válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre, de nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára – mondta hétfő este Londonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki arról nem beszélt, mikor lesz a Putyin–Biden találkozó.

Blinken, aki a hét vezető ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek hivatalosan kedden kezdődő londoni értekezletére érkezett a brit fővárosba, Dominic Raab brit külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok a viszony további éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lenne.

– tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Nem tudni, mikor lesz Putyin–Biden találkozó

Blinken kijelentette: Joe Biden amerikai elnöknek alkalma lesz ezt közvetlenül is kifejteni Vlagyimir Putyin orosz államfőnek kettejük találkozóján. Az amerikai külügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy mikor várható az amerikai–orosz csúcstalálkozó. Hozzátette ugyanakkor: vannak olyan területek, amelyeken az Egyesült Államoknak és Oroszországnak egyaránt kifejezett érdeke, hogy megpróbálja felkutatni az együttműködés lehetséges módjait.

– mondta Blinken a hétfő esti londoni sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államok és Kína viszonyáról szólva Antony Blinken kijelentette: Washington nem kordában tartani vagy lenyomni akarja Kínát, de azt szeretné, ha Kína is tartaná magát az elmúlt évtizedekben rengeteg munkával felépített, szabályokra alapuló nemzetközi rendhez. Az amerikai külügyminiszter kiemelte: a jól működő demokráciák legfontosabb eleme a politikai vezetőkön tevékenységüket számon kérő szabad sajtó, amelynek támogatására London és Washington egyaránt elkötelezetten törekszik.

Globális „médiaszabadság-koalíció”

Dominic Raab brit külügyminiszter a hétfő esti közös sajtótájékoztatón ugyanerről szólva hangsúlyozta: a G7-országcsoport értékekre alapuló partnerség, és ennek megfelelően helyénvaló, hogy a Hetek külügyminiszterei éppen a sajtószabadság világnapján találkoznak. Raab kiemelte, hogy az újságírók és általában a médiaszabadság elleni támadások száma riasztó mértékben emelkedik világszerte, és ezért üdvözlendő, hogy az Egyesült Államok a többi G7-országgal együtt egyöntetűen kiáll a demokrácia szempontjából életbevágóan fontos médiaszabadság megőrzéséért. Hozzátette: a globális médiaszabadság-koalíció társelnökeként Nagy-Britannia együttműködést folytat más partnerországokkal annak érdekében, hogy fény derülhessen a szabad sajtó elleni támadásokra, és támogatást nyújt azoknak az újságíróknak, akik igyekeznek e támadásokra világszerte ráirányítani a figyelmet.

Nagy-Britannia a G7 soros elnökeként júniusban csúcstalálkozón látja vendégül a csoport többi országa – az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – vezetőit, köztük Joe Biden amerikai elnököt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/AFP/Ben Stansall

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)