Elbukott a hercegi család ausztriai alapítványának pere – A magyar államnál maradnak az Esterházy-kincsek
A Fővárosi Ítélőtáblán is elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert a hercegi család ausztriai alapítványa, az Esterházy Magánalapítvány, így továbbra is a magyar állam tulajdonában maradnak a több milliárd forintot érő kincsek, azt viszont még nem tudni, hogy azok mikor kerülhetnek a nyilvánosság elé. Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben április 14-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla – közölte az MTI-vel kedden a Fővárosi Ítélőtábla sajtótitkársága.
A Fővárosi Ítélőtábla a járványügyi veszélyhelyzet miatt tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezéseket, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó ítéletet hozott, kiemelve abból azokat a releváns indokokat, amelyek a kereset elutasításához vezettek. A perben az Esterházy Magánalapítvány, vagyis közvetve az Esterházy család a XX. század elején a fraknói várból Budapestre átszállított 260 műtárgyat, vagyis a valaha volt legjelentősebb magyar főúri műtárgyegyüttest szerette volna visszaszerezni. Az Esterházy család 300 éven át gyűjtötte ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló gyűjteményét, amit utoljára 2006 és 2008 között láthatott a közönség az Iparművészeti Múzeumban. A gyűjtemény 70 darabját egy kormánydöntés értelmében 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el – írja a Mandiner.
Az Esterházy-kincsek bonyolult birtoklási ügye 1918-ban, a Monarchia felbomlásával indult. Ekkor Esterházy Miklós herceg döntésére a kivételes gyűjtemény legjobb darabjait Budapestre szállították a fraknói várból – a kollekció ekkor szakadt szét. Budapestre kevesebb, ám minőségét tekintve értékesebb darab került, több, de kevésbé értékes tárgy pedig Fraknón maradt, de még ezek is jelentős turistalátványosságnak számítanak. A Budapestre került gyűjteményt a Tanácsköztársaság idején államosították, majd az Iparművészeti Múzeumba szállították. A Tanácsköztársaság bukása után, a jogrend helyreállásakor a tulajdonjog visszaszállt az Esterházyakra, ők viszont meghagyták, hogy a kincsek a múzeumban maradjanak, sőt, 1923-ban meg is újította ezt a letéti szerződést Esterházy (V.) Pál herceg. Csakhogy 1944-ben ismét jelentősen megváltozott a helyzet Magyarországon. A szovjetek fosztogatásától tartva az Esterházy család a kincseket a Várnegyedbe, azon belül az Esterházy-palota pincéjébe szállította, ahol sérülésekkel vészelték át a bombázást. Eközben viszont Esterházy Pált arisztokrata származása miatt letartóztatta az ÁVO 1948-ban, 1956-os külföldre meneküléséig börtönben is maradt. A magyar állam 1949-ben államosította a kincseket – a gyűjtemény ausztriai, mindezek ellenére Esterházy tulajdonában maradtak.
A Fővárosi Ítélőtábla indokolása szerint az Esterházy családnak több lehetősége is volt a kincsek Ausztriába szállítására, ha meg szerették volna tartani azokat, ez viszont nem történt meg. Az Esterházy által 1923-ban meghosszabbított letéti szerződésre utalva ezt írják:
Ez a letéti szerződés megszűnt azzal, hogy a hitbizományi birtokos Budapest 1944-es ostroma idején – ugyancsak saját akaratából – az összes műtárgyat visszavette a letétből, és azokat a budavári Esterházy-palota pincéjébe rejtette el. Ezzel azonban a műtárgyak nem kerültek ki a hitbizományi vagyonból, azok jogi értelemben továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradtak.
A jogszabályoknak megfelelő vagyonfelszabadításra a magyarországi hitbizománytest tekintetében nem került sor, így a perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek. Az államosítás folytán a műtárgyak nem tartoztak bele az utolsó hitbizományi birtokos hagyatékába, így azok nem kerülhettek be az Esterházy Magánalapítvány vagyonába sem. A felperes tulajdonjogi igénye ezért megalapozatlan – érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Matusz Károly (illusztráció)
