Pesti Srácok

Európa Tanács: az Isztambuli Egyezmény jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre

Európa Tanács: az Isztambuli Egyezmény jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre

Az Isztambuli Egyezmény az elmúlt évtizedben jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre – értékelt szerdai nyilatkozatában az Európa Tanács illetékes bizottsága a konvencióhoz való csatlakozás megnyitásának 10-ik évfordulója alkalmából.

A közlemény kiemelte, hogy az elmúlt 10 év során az egyezmény segítette a részes államokat, hogy hatékonyabban biztosítsák a nők védelmét, és a nemi alapú erőszakot elkövetőket fokozottabban vonják felelősségre. Több tagállam büntetőeljárásokat vezetett be a kényszerházasságok, a női nemi szervek megcsonkítása ellen, továbbá megváltoztatta büntetőjogi fogalmait a szexuális erőszak tényállásáról is. Emellett számos helyen segélyvonalakat, támogató szolgáltatásokat vezettek be a bántalmazott nők számára. A bizottság közleményében ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy még mindig nem sikerült felszámolni a szerződés hatálya alá tartozó erőszak minden formáját. Felszólította a tagállamokat a nők elleni és a családon belüli erőszak megszüntetésével kapcsolatos erőfeszítések fokozására.

Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét tíz évvel ezelőtt, 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg. A konvenciót az Európa Tanács mind a 47 tagállamának kormánya egyhangúan elfogadta, azonban eddig csak 33 tagország ratifikálta azt. Magyarország – több más országgal együtt – nem ratifikálta az egyezményt. Az erre vonatkozó parlamenti határozat a többi között azt hangoztatta, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre a nők védelme érdekében értékként tekintenek, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)