Pesti Srácok

Európa Tanács: az Isztambuli Egyezmény jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre

Európa Tanács: az Isztambuli Egyezmény jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre

Az Isztambuli Egyezmény az elmúlt évtizedben jelentős hatással volt a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemre – értékelt szerdai nyilatkozatában az Európa Tanács illetékes bizottsága a konvencióhoz való csatlakozás megnyitásának 10-ik évfordulója alkalmából.

A közlemény kiemelte, hogy az elmúlt 10 év során az egyezmény segítette a részes államokat, hogy hatékonyabban biztosítsák a nők védelmét, és a nemi alapú erőszakot elkövetőket fokozottabban vonják felelősségre. Több tagállam büntetőeljárásokat vezetett be a kényszerházasságok, a női nemi szervek megcsonkítása ellen, továbbá megváltoztatta büntetőjogi fogalmait a szexuális erőszak tényállásáról is. Emellett számos helyen segélyvonalakat, támogató szolgáltatásokat vezettek be a bántalmazott nők számára. A bizottság közleményében ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy még mindig nem sikerült felszámolni a szerződés hatálya alá tartozó erőszak minden formáját. Felszólította a tagállamokat a nők elleni és a családon belüli erőszak megszüntetésével kapcsolatos erőfeszítések fokozására.

Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét tíz évvel ezelőtt, 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg. A konvenciót az Európa Tanács mind a 47 tagállamának kormánya egyhangúan elfogadta, azonban eddig csak 33 tagország ratifikálta azt. Magyarország – több más országgal együtt – nem ratifikálta az egyezményt. Az erre vonatkozó parlamenti határozat a többi között azt hangoztatta, hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre a nők védelme érdekében értékként tekintenek, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!