Pesti Srácok

Kolhozokba kényszerülhetnek a lakástulajdonosok, ha a baloldal nyer az országgyűlési választáson

Kolhozokba kényszerülhetnek a lakástulajdonosok, ha a baloldal nyer az országgyűlési választáson

A Fővárosi Önkormányzat, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. márciusban jelentette be, hogy európai uniós támogatásból egy Fővárosi Szociális Lakásügynökség létrehozását tervezik. A hír nemrég az önkormányzat hivatalos weboldalán is megjelent „Szociális lakásügynökség: bérbeadók véleményét várja a főváros”címmel. Ha valaki felfigyelt a látszólag érdektelen tudósításra, és utánanézett az eredetének, azonnal átlát a szitán. A háttértanulmányokból kiolvasható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, ha 2022-ben miniszterelnöknek választják, államosítani akarja a lakáspiacot, kollektivizálni a magántulajdonban lévő lakásokat. Ez olyan extrém helyzeteket idézhetne elő, mint például az, hogy a magántulajdonban lévő ingatlanok bérleti díjait nem a tulajdonosaik határoznák meg, hanem az önkormányzat, vagy az állam. Ha a tulajdonosnak szüksége lenne a lakására, akkor neki kellene gondoskodnia a bérlő elhelyezéséről, sőt, még annak többletköltségeit is neki kellene állnia. A többnyire a piac mindenhatóságát hirdető baloldal nem véletlenül támadja minden fronton a lakásprivatizációt, mivel a valódi céljuk az államosítás, egy lakáskolhoz létrehozása.

A szociális lakásügynökség (SZOL) vagy nonprofit lakástársaság nem új gondolat, tíz éve már Szombathelyen és Nyíregyházán próbálkoztak vele, és talán nem véletlen, hogy hat esztendeje Zuglóban is előkerült egy hasonló javaslat Karácsony Gergely polgármestersége idején – írta az ujpestihirek.hu-n megjelent elemzésében Nagy István, a Fidesz IV. kerületi frakcióvezetője, önkormányzati képviselő, volt népjóléti alpolgármester. Tavaly az I. kerületben V. Naszályi Márta polgármester állt neki a SZOL szervezésének. A tudósítások szerint Budapesten elsőként hoztak létre szociális lakásügynökséget – ezek szerint Zuglóban korábban nem jött össze a dolog. A SZOL a koncepció szintjén jól működik, ám az interneten nem található nyoma annak, hogy élesben bárhol is beváltotta volna a reményeket. Nem lelhetők fel üzleti tervek, beszámolók, nincsenek ismeretek a tapasztalatokról, a problémákról és megoldásukról, hogy okulhassunk a sikerekből és a buktatókból is.

A baloldal megismételné a korábban bekamuzott „jóléti rendszerváltást”

A SZOL-modell lényege, hogy az ingatlantulajdonos – aki lehet magánszemély, vagy az önkormányzat – az ügynökségen keresztül adja bérbe lakását; utóbbi választja ki a bérlőket, akiknek a piaci árnál olcsóbban biztosítanák a lakhatását. A javaslat egyik buktatója a lakáshiány. A SZOL gazdaságos működéséhez nincs elegendő szabad rendelkezésű lakás. Azon a piacon, ahol a kereslet folyamatosan meghaladja a kínálatot, a magántulajdonos nem fog a bérleti díjból húsz-harminc százalékot engedni azért, hogy valaki levegye a bérbeadás gondjait a válláról. A javaslat másik gyenge pontja a lakáshiányból következő, úgynevezett méretgazdaságosság problémája. Ezek miatt a SZOL nem működtethető gazdaságosan, és ezért bukhattak el az eddigi kísérletek. A SZOL célja egy megfizethető bérlakás-állomány. A szervezet működéséhez, még akkor is, ha a SZOL az igények szintjéhez is csak nagyon alulról közelítő mértékben ad szociális alapon bérbe lakást, a magántulajdonosok által adott engedmény mellett szükség lesz állami és önkormányzati támogatások bevonására is. aminek az ára a családtámogatási rendszer elemeinek – családi adókedvezmények, lakáscélú támogatások – megszüntetése lesz. 2002-ben is ez történt, amikor „jóléti rendszerváltással” kampányolt a baloldal.

PestiSracok facebook image

Vajon mi járhat Karácsony Gergely és az I. kerületi polgármester fejében? És ne feledkezzünk el Kanász-Nagy Mátéról se, nem véletlen ugyanis, hogy a SZOL-ról az ujpest.hu is hírt adott. Lehet, hogy a népjóléti alpolgármester az újpesti önkormányzati bérlakásokat is bevinni tervezi a Fővárosi Szociális Lakásügynökségbe? Ha valami nem ment kicsiben, csináljuk meg nagyban? – tette fel kérdéseit a szerző.

Kolhozosítás vs. privatizáció

A SZOL receptje szerint a tulajdonosok a lakásukat „önként” – ahogy annak idején a parasztok a földet – beadják a „közösbe”. Mivel ennek a demokratikusnak látszó, de valójában lopakodó kollektivizálásnak keresztbe tesz a bérlakás-privatizáció, a baloldal most az önkormányzati lakások további értékesítése ellen hergel. Az még talán menne, hogy a baloldali vezetésű önkormányzatok a bérlakásaikat beadják a SZOL-ba. A lakások 95 százaléka már magántulajdonban van, ezért a SZOL lakásállományába is ilyen arányban kellene a piaci árnál olcsóbban bérelni magántulajdonú lakást. Aminek akadálya, hogy a magántulajdonosok a tulajdonukat az értékén akarják hasznosítani. A baloldali válasz a problémára: államosítás. Nagy István szerint a magántulajdonú lakások bérbeadásának kollektivizálása következik, egy nagy fővárosi lakáskolhoz létrehozása.

A Fővárosi Önkormányzat és Karácsony Gergely, valamint az Utcáról Lakásba Egyesület és a Városkutatás Kft. koncepciójából következik, hogy a SZOL kizárólagos joggal működne a lakáspiacon. Ha a baloldali ellenzék 2022-ben megnyeri a választást, a magántulajdonban lévő lakások bérbeadására csak szigorú állami, vagy fővárosi szabályozással, a magántulajdonhoz való alkotmányos jog korlátozásával kerülhet sor.

Ezek a következők lehetnek:

  • Lakás csak a SZOL vagy egy nyilvántartási rendszer közbeiktatásával adható bérbe.
  • A piaci lakbér megállapításának joga állami vagy fővárosi monopólium.
  • A Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányából ismert vagyonadónak megfelelő bérbeadóra kényszerített engedmény bevezetése.
  • A bérbeadás feltételeinek – egy háztartásnak, a felnőttek és gyerekek számától függően mekkora alapterületű, szobaszámú és komfortfokozatú lakást lehet bérbe adni – meghatározása.
  • Ha a bérbeadó különösebb indok nélkül – például, mert szüksége van a lakásra – fel akarja bontani a bérleti szerződést, gondoskodnia kell a bérlő elhelyezéséről. A gondoskodásba beletartozhat az is, hogy a bérlő elhelyezése után felvetődő lakbér többletköltséget a bérbeadó állja.
  • A magántulajdonú lakásokban újra tömegesen jönnek létre kényszerbérletek.

Hasonló szabályokra az európai lakáspiaci modellekben találni példákat. Az ilyen „jó gyakorlatokat” pedig szívesen veszik át a baloldalon. Igaz, a legtöbbször rosszul – jegyezte meg a Fidesz újpesti frakcióvezetője.

Forrás: ujpestmedia.hu/PS; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)