Pesti Srácok

Romániában jelentős eltéréseket találtak a koronavírus miatti halálozást összegző adatbázisok között

Romániában jelentős eltéréseket találtak a koronavírus miatti halálozást összegző adatbázisok között

Jelentős eltéréseket talált a román egészségügyi minisztérium szakértői bizottsága a koronavírusnak tulajdonított haláleseteket összegző, különböző intézmények által vezetett adatbázisok között – derült ki pénteken, amikor a tárca honlapján közzétették a testület jelentését. A szakértői bizottság létrehozását Florin Cîțu miniszterelnök rendelte el, miután az általa leváltott Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter azt sugallta: a hatóságok valótlan adatokat közölnek a koronavírusban elhunytak számáról.

A leleplezés nyomán az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását is kezdeményezte a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hivatalos közegészségügyi mutatók valódiságának ellenőrzésére, ezt azonban a kormánytöbbség – éppen a minisztériumban már megkezdett vizsgálatra hivatkozva – elutasította. Bár a vizsgálat már korábban lezárult, Ioana Mihaila új egészségügyi miniszter eddig vonakodott a pontos számokat közzétenni, de Cîțu csütörtöki sajtóértekezletén nyilvánosan is felszólította őt a jelentés publikálására, aminek a miniszter pénteken tett eleget.

A bizottság jelentése szerint a speciális távközlési szolgálat (STS) által üzemeltetett, hivatalos Corona forms adatbázisban március végén már hétezerrel kevesebb (24 ezer) Covid-haláleset szerepelt, mint a szaktárca által használt alerte.ms.ro adatbázisban (31 ezer). A Corona formsban a megyei közegészségügyi hivatalok (DSP), a kórházak és laboratóriumok a személyi szám alapján vezetik be a pozitív Covid-tesztek alapján diagnosztizált fertőzötteket, az elhunytaknál azonban a DSP láttamozása szükséges ahhoz, hogy a kórházakban vagy otthonukban elhunytak Covid-halottként kerüljenek az adatbázisba. Ez a hivatalos adatbázis, amelynek alapján a stratégiai kommunikációs törzs (GCS) naponta összegzi a járványadatokat. Az alerte.ms.ro adatbázisban nem szerepelnek személyi számok, ilyenként ellenőrizhetetlen is; azt az egészségügyi minisztérium operatív munkaeszközként hozta létre és nem a statisztikai összegzést szolgálja, hanem a kórházak leterheltségének, erőforrás- és fogyóeszköz-szükségleteinek gyors felmérését.

A szakértői bizottság jelentése rámutat: a megyei DSP-k szerint sok kórház nem küld jelentést minden Covid-halálesetről, gyakorlatilag feleannyi halálesetet jelentenek a DSP-k felé, mint amennyit beírnak az alerte.ms.ro platformba. Másfelől olyan kórházak is vannak, amelyek a halál okától függetlenül minden elhunytat bevezetnek az alerte.ms.ro-ra. Korábban a román sajtó az eltérések egy részét azzal magyarázta, hogy egy halottat több olyan kórház is lejelentett, ahol előzőleg kezelték az utóbb elhunyt koronavírusos beteget. A bizottság jelentéséből nem derül ki, hogy a hivatalos adatbázis hitelességét megkérdőjelezi-e az, hogy az egészségügyi tárcánál működtetett adatbázisban a Covid-halottak száma csaknem 25 százalékkal magasabb. A testület viszont felhívta a figyelmet, hogy a két – különböző elvek alapján működtetett – adatbázis párhuzamos működtetése zavaros helyzetet teremt, jelentős többleterőforrásokat vesz igénybe és aláássa a hatóságok hitelét.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.