Pesti Srácok

A következő hét évben 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar agráriumra

A következő hét évben 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar agráriumra
Budapest, 2017. szeptember 20. A Székelyföldi Bio Egyesület méz készítményei a 78. Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitója napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2017. szeptember 20-án. A rendezvényen több mint 900 kiállító mintegy 40 ezer négyzetméteren várja a látogatókat öt napon át. MTI Fotó: Illyés Tibor

Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán, Soltvadkerten.

Feldman Zsolt a 2021-es és 2022-es év agrár- és vidékfejlesztési pályázatairól tartott előadásában azt mondta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül Magyarországra érkező forrást 2021-től a kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, ami 3272 milliárd forintot jelent a nemzeti költségvetésből. Az államtitkár szerint ez történelmi léptékű támogatást jelent, és a már-már lezárulni látszódó Vidékfejlesztési Program az elmúlt félévben lényegében új életre kelt. Megújuló vidék, megújuló agrárium néven új beruházási pályázatokat írtak ki nagyjából 600 milliárd forint értékben, illetve a 2020. év végén kiírt felhívások keretösszegét mintegy 280 milliárd forinttal megemelték.

A pályázatok közül kiemelte a május 24-étől nyitott gyümölcsültetvény-telepítés és gyógynövénytermesztés támogatását, amelyre 15 milliárd forint forrást terveztek és augusztus 23-áig lehet rá kérelmeket benyújtani. Az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzésének támogatására július 7-étől szeptember 28-áig várják a kérelmeket, összesen hat szakaszban mezőgazdasági termelőktől és kollektív beruházásoktól egyaránt. A rendelkezésre álló forrás 50 milliárd forint. A gombatermesztő és komposzt-előállító üzemek fejlesztésére és létesítésére szeptember 13-ától lehet pályázni, a forrás 20 milliárd forint. A terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatására szintén 50 milliárd forint áll rendelkezésre és augusztus 2-ától nyílik meg a lehetősége a kérelmek benyújtásának. Az állattenyésztésnél az újranyíló felhívásokra hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt. A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére július 27-éig lehet jelentkezni, a keretösszeg 6 milliárd forint, míg az állattartó telepek fejlesztésének támogatására július 14-én nyílik majd meg a pályázati lehetőség 260 milliárd forint keret erejéig. Az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forint összegig július 7-étől pályázhatnak az érdeklődők, míg komplex beruházásokra augusztus 18-ától nyílik lehetőség mintegy 200 milliárd forint erejéig. Mindkét pályázati lehetőség a borászati tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésekre is igénybe vehető. Az együttműködő öntözési közösségek támogatásának harmadik szakasza július 12-én nyílik meg, forrása 2,32 milliárd forint. Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységét július 9-étől 8,71 milliárd forint forrásösszegig támogatják majd. A külterületi helyi közutak fejlesztésére június 30-ától lehet pályázni, forrása egyelőre 50 milliárd forint. A mezőgazdasági kisüzemek támogatásának negyedik szakaszát augusztus 3-ától teszik elérhetővé, a megemelt forráskeret 32,5 milliárd forint. Az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák, illetve precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatására, valamint a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére kiírt felhívás július 26-ától lesz elérhető. A rendelkezésre álló forrás 100 milliárd forint. Az államtitkár elmondta, a Vidékfejlesztési Programban eddig 95 felhívás jelent meg összesen 2707,73 milliárd forint keretösszeggel. Jelenleg 21 felhívás pályázható, 8 pedig már megjelent, de még egyelőre nem nyitott.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 2013–2020-as hét éves uniós pénzügyi ciklushoz képest az elkövetkező hét évben háromszor több felhasználható pályázati forrás áll majd rendelkezésre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)