Pesti Srácok

Egyetlen régióban sem győzött Marine Le Pen pártja a francia regionális választások második fordulójában

Egyetlen régióban sem győzött Marine Le Pen pártja a francia regionális választások második fordulójában

Nem sikerült győznie egyetlen régióban sem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnapi második fordulójában, nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll-eredményekből. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron államfő pártja, amely messze nem érte el a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot. Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal, miután a baloldali pártok az úgynevezett "köztársasági front" nevében visszaléptek a jobboldal javára a Nemzeti Tömörülés feltartóztatására.

A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, és a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A választásra jogosult 48 millió franciának csaknem kétharmada távol maradt az urnáktól, hasonlóan a múlt heti első fordulóhoz, ami történelmi méretű érdektelenséget tükröz. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa mostanáig. A jövő évi elnökválasztás előtti utolsó, országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás főpróbájának tekintette, miután több jobboldali régióelnök – Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez –, aki megerősítette pozícióját, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

– vélte Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió újraválasztott konzervatív elnöke, Nicolas Sarkozy korábbi államfő (2007–2012) kormányának volt minisztere, aki már bejelentkezett a 2022-es elnökválasztás jobboldali jelöltségére. Valérie Pécresse, a Párizs körüli Île-de-France régió újraválasztott jobboldali elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy

PestiSracok facebook image

Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára úgy vélte, hogy a baloldal ismét kezd teret hódítani, és amennyiben lesz összefogás a Zöldekkel, sikeresek lehetnek a jövő évi elnökválasztáson.

– ismerte el rövid beszédében Marine Le Pen nem sokkal az urnazárást követően.

– tette hozzá az elnökválasztásra utalva. Stanislas Guerini, a kormányzó Lendületben a Köztársaság (LREM) vezetője az elnöki többség csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a kormánypárt egyetlen régióban sem tudott vezető helyet szerezni. Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron több minisztere is jelöltette magát saját régiójában, az LREM a régiók felében a második fordulóba jutáshoz szükséges 10 százalékot sem érte el, így a remélt királycsináló szerepről már a két forduló között le kellett mondania. Az öt évvel ezelőtt megalakult pártnak nincs helyi beágyazottsága, hasonlóan a Nemzeti Tömörüléshez, ellentétben a hagyományos nagy jobb- és baloldali pártokkal. Az elnöki hivatal vasárnap este azt is tudatta, hogy az államfő nem kívánja kommentálni a választási eredményt, de kormányátalakítást sem tervez a kudarc miatt.

A bal-jobboldali erőjáték visszatérését a francia politikába az elemzők azonban nagyon óvatosan kezelik, egyrészt az alacsony részvétel miatt, másrészt azért, mert egyelőre egyik hagyományos párt sem tudott felmutatni olyan személyiséget, aki a felmérések alapján megakadályozhatná, hogy a jövő évi elnökválasztás második fordulójába bejutó két jelölt Emmanuel Macron és Marine Le Pen legyen. Miközben a helyi intézmények szintjén a bal- és a jobboldali gondolkodás közötti megosztottság erősen jelen van, addig országos szinten már egészen más törésvonalak mentén szerveződik a francia politika.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.