Pesti Srácok

Egyetlen régióban sem győzött Marine Le Pen pártja a francia regionális választások második fordulójában

Egyetlen régióban sem győzött Marine Le Pen pártja a francia regionális választások második fordulójában

Nem sikerült győznie egyetlen régióban sem a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek a franciaországi regionális választások vasárnapi második fordulójában, nagyon alacsony, alig 35 százalékos részvétel mellett – derült ki a francia televíziók által ismertetett exit poll-eredményekből. A Nemzeti Tömörülés mellett a regionális választások másik nagy vesztese Emmanuel Macron államfő pártja, amely messze nem érte el a célul kitűzött 15 százalékos támogatottságot. Jóllehet az első forduló után a déli Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Thierry Mariani által vezetett lista állt az élen, a második fordulóban a jobbközép Köztársaságiak listája győzött 57,7 százalékkal, miután a baloldali pártok az úgynevezett "köztársasági front" nevében visszaléptek a jobboldal javára a Nemzeti Tömörülés feltartóztatására.

A 13 európai régió többségét, hetet eddig az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak irányították, hatot pedig a szintén ellenzéki baloldal, és a felmérések szerint a következő hét évben is ugyanilyen arányban fog megoszlani a hagyományos pártok között a régiók vezetése. A választásra jogosult 48 millió franciának csaknem kétharmada távol maradt az urnáktól, hasonlóan a múlt heti első fordulóhoz, ami történelmi méretű érdektelenséget tükröz. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa mostanáig. A jövő évi elnökválasztás előtti utolsó, országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás főpróbájának tekintette, miután több jobboldali régióelnök – Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez –, aki megerősítette pozícióját, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.

– vélte Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió újraválasztott konzervatív elnöke, Nicolas Sarkozy korábbi államfő (2007–2012) kormányának volt minisztere, aki már bejelentkezett a 2022-es elnökválasztás jobboldali jelöltségére. Valérie Pécresse, a Párizs körüli Île-de-France régió újraválasztott jobboldali elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy

PestiSracok facebook image

Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára úgy vélte, hogy a baloldal ismét kezd teret hódítani, és amennyiben lesz összefogás a Zöldekkel, sikeresek lehetnek a jövő évi elnökválasztáson.

– ismerte el rövid beszédében Marine Le Pen nem sokkal az urnazárást követően.

– tette hozzá az elnökválasztásra utalva. Stanislas Guerini, a kormányzó Lendületben a Köztársaság (LREM) vezetője az elnöki többség csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a kormánypárt egyetlen régióban sem tudott vezető helyet szerezni. Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron több minisztere is jelöltette magát saját régiójában, az LREM a régiók felében a második fordulóba jutáshoz szükséges 10 százalékot sem érte el, így a remélt királycsináló szerepről már a két forduló között le kellett mondania. Az öt évvel ezelőtt megalakult pártnak nincs helyi beágyazottsága, hasonlóan a Nemzeti Tömörüléshez, ellentétben a hagyományos nagy jobb- és baloldali pártokkal. Az elnöki hivatal vasárnap este azt is tudatta, hogy az államfő nem kívánja kommentálni a választási eredményt, de kormányátalakítást sem tervez a kudarc miatt.

A bal-jobboldali erőjáték visszatérését a francia politikába az elemzők azonban nagyon óvatosan kezelik, egyrészt az alacsony részvétel miatt, másrészt azért, mert egyelőre egyik hagyományos párt sem tudott felmutatni olyan személyiséget, aki a felmérések alapján megakadályozhatná, hogy a jövő évi elnökválasztás második fordulójába bejutó két jelölt Emmanuel Macron és Marine Le Pen legyen. Miközben a helyi intézmények szintjén a bal- és a jobboldali gondolkodás közötti megosztottság erősen jelen van, addig országos szinten már egészen más törésvonalak mentén szerveződik a francia politika.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)