Pesti Srácok

Elhivatott fiatal kutatókra van szükség a honvédelemben is (Videó!)

A hadtudományok fontosságára hívta fel a figyelmet Benkő Tibor egy, a Magyar Hadtudományi Társaság fennállásának 30. évfordulóját ünneplő rendezvényen. A honvédelmi miniszter beszédében úgy fogalmazott: minél több olyan elhivatott fiatal kutatóra van szükség, aki a tapasztalt idősebbek intelmeit és javaslatait megszívlelve munkálkodik.

"Elhivatott, elkötelezett, lojális emberekre van szükség; a legjobbat kell nyújtani ahhoz, hogy Magyarország boldogulhasson" - jelentette ki Benkő Tibor a Magyar Hadtudományi Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A miniszter szerint minden tudományos munka eredménye hasznos, mert azok „továbblendítik” a szakértők tudását, a honvédséget és a társadalmat. A honvedelem.hu beszámolója szerint az utóbbi időszak kihívásaira utalva Benkő Tibor hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatómunka jelentős részét nem zavarta meg a koronavírus-járvány, amely egyúttal újabb kutatni valót is adott a szakembereknek.

- mondta. A honvédelmi miniszter ünnepi beszédében rámutatott: minél több olyan elhivatott fiatal kutatóra van szükség, aki a tapasztalt idősebbek intelmeit és javaslatait megszívlelve munkálkodik.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá Benkő Tibor, aki szerint minden tudományos munka eredménye hasznos, mert azok „tovább lendítik” a szakértők tudását, a honvédséget és a társadalmat.

– hangsúlyozta Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, aki "A Magyar Honvédség modernizációja és a Hadtudomány” című előadásában egyebek mellett olyan stratégiai dilemmákról értekezett, mint a semlegesség, a tömegpusztító fegyverek, valamint a kollektív védelem aktuális kérdései.

A Magyar Honvédség parancsnoka céljaik eléréséhez kérte a tudományban dolgozók segítségét. Fotó: honvedelem.hu

Felsorolta azt az öt alapelvet, ami alapján a következő fegyveres konfliktus megnyerhető: ilyen az egyértelmű előny; a kommunikáció a szövetséges erőkkel; az ellenség iránti tisztelet; a világosan megfogalmazott célok; valamint a jól működő vezetés-irányítási rendszer. Azonban – mint mondta - ezek megoldása közös gondolkodást követel.

– mondta végezetül a Magyar Honvédség parancsnoka.

Prof. dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke beszélt az 1990-ben létrejött szervezet helyéről és szerepéről, az évtizedek során végbement szervezeti változásokról, a tudományos területen végzett tevékenységekről, valamint az elkövetkezendő feladatokról. Felidézte: egy 1983-ban létrejött szakmai klubból, alulról szerveződve alakult meg 1990-ben a ma már húsz szakosztályból álló, mintegy 670 tagot számláló Magyar Hadtudományi Társaság.

A rendezvényen a Than Károly Szakgimnázium honvédkadétjai is elismerésben részesültek Fotó: Honvedelem.hu

A rendezvényen elismerések átadására is sor került: a Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztályát, a Tanárky Sándor és Korponay János díjakat Benkő Tibor honvédelmi miniszter adta át az érintetteknek, a „Hadtudomány Ifjú Tudósa” pályázat győztesei részére dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes adott át elismeréseket.

Forrás: honvedelem.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)