Pesti Srácok

Gulyás Gergely: a demokratikus rendszerváltoztatás nemzeti teljesítmény volt

Gulyás Gergely: a demokratikus rendszerváltoztatás nemzeti teljesítmény volt

Fontos, hogy a magyar nyilvánosság legszélesebb körében sikerüljön tudatosítani: Magyarország számára az 1989–1990-es demokratikus rendszerváltoztatás egy nemzeti teljesítmény volt, ami ahhoz járult hozzá, hogy ma is szabadságban és demokráciában élhetünk – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Kónya Imre egykori belügyminiszter, MDF-es politikus Megadatott című kötetének hétfői, budapesti bemutatóján.

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kiadásában megjelent kötetről a miniszter azt mondta: Kónya Imre a politizáló közösségnek azt a feladatát teljesíti, hogy a tapasztalatait közkinccsé teszi. Utalt rá, hogy politikai témakörben kevés könyvet vettek meg olyan nagy számban, mint a szerző előző, ...és az ünnep mindig elmarad? című kötetét. Hozzátette: a mostani könyv megjelenése szimbolikus időpontban történik, mivel pár napja volt a 30. évfordulója, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. Értékelése szerint a rendszerváltoztatás időszakában sokan sokféleképpen ítélték meg a történteket, de ma már megvan a történelmi távlat, már mértékadó módon meg lehet ítélni mindazt, ami 1989–90–91-ben és az első szabadon választott kormány időszakában történt.

– fogalmazott, hozzátéve:

PestiSracok facebook image

Kónya Imrét az időszak hírmondójának nevezte, hozzáfűzve: akkoriban az MDF vezetői közül a fiatalabb generációhoz tartozott.

– fogalmazott Gulyás Gergely, utalva arra, hogy mindhárom közjogi méltóság ebbe a körbe sorolható, és a jelenlegi Országgyűlésben is sok olyan fideszes politikus van, aki már a Kerekasztal időszakában is aktív volt.

– fogalmazott.

Gellén Márton, az egyesület főtitkára a könyvbemutatón elmondta: szervezetük fő célkitűzése, hogy a polgári erőket, értelmiséget fogja össze, szervezze, és ennek a munkának az egyik állomása a kötet, amely közös múltunk egy darabja.

Kónya Imre megköszönte az egyesületnek az interjúkötetet, hozzátéve: többórányi, vele készült beszélgetésekből készült, csak a kérdések nélkül egybe szerkesztették. Külön köszönetet mondott, hogy egy olyan MDF-es a sorozat első alanya, aki nem olyan, hogy utána a Fideszben folytatta a pályafutását, mint például Jeszenszky Géza, és nem olyan, akinek ráadásul a politikai pályafutása a Fideszben csúcsosodott ki, mint például Pálinkás József.

– fogalmazott, hozzátéve: időnként meg is engedi magának, hogy a Fideszt is bírálja.

– jelentette ki. Kónya Imre azt mondta: a rendszerváltás első szakasza daliás időszak volt, amikor még képesek voltak politikusok túltenni magukat ezeken a zsigeri ellentéteken, az örökölt népi–urbánus ellentéten, és össze tudtak fogni az ország érdekében. Hozzátette: a rendszerváltozás nemcsak azért kiemelkedő időszaka a magyar történelemnek, mert egy vér nélküli győztes forradalom zajlott, hanem azért is, mert a cselekvő emberek túl tudták magukat tenni egyéb érdekeken.

Vízkelety Mariann, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a könyvbemutatón bejelentette: a kötet egy sorozat első eleme, amely a Példa-Kép címet viseli. Az egyesület a jövőben Kodolányi Gyulával, az MDF egyik alapítójával, Hankiss Ágnessel, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével, valamint Surján László egykori népjóléti miniszterrel, a Kereszténydemokrata Néppárt egykori elnökével tervez hasonló interjúkötetet megjelentetni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)