Pesti Srácok

Megbukott Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke

Megbukott Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke

Megszavazta a svéd parlament hétfőn a Stefan Löfven miniszterelnökkel szemben a Svéd Demokraták (SD) nevű radikális jobboldali párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A javaslatot a 349 tagú törvényhozás 181 igen, 109 nem szavazat ellenében fogadta el, 51 tartózkodással. Ez az első eset Svédországban, hogy egy, az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány következtében a törvényhozás megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől.

A svéd törvények értelmében Löfvennek le kell mondania – megbízva a parlament elnökét egy új kormány megalakításának feladatával –, vagy előrehozott választást kezdeményezhet. A szavazást követően Löfven újságíróknak leszögezte: az indítványt támogató pártok nem tudnak új kormányt alakítani. Hozzátette, hogy megbeszélést kezdeményez a többi párttal, és egy héten belül bejelenti további szándékait.

Az SD csütörtökön nyújtott be bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök ellen, miután a Baloldali Párt is közölte: nem támogatja többé Löfven kormányát, mivel a kormányfő szerintük nem teljesítette a 48 órás ultimátumot az albérletekről szóló, vitatott törvénytervezettel kapcsolatban. A javaslat egyebek között lehetővé tenné, hogy az új építésű ingatlanok esetében a bérleti díjról közvetlenül a bérbeadó és a bérlő egyezzen meg egymással. Az egykori kommunisták azt kérték, hogy vonják vissza a tervezetet, vagy kezdjenek tárgyalásokat a bérlők egyesületével. A legnagyobb ellenzéki pártnak számító Mérsékelt Koalíciós Párt és a kereszténydemokraták korábban azt mondták, hogy támogatni fogják a Löfven elleni bizalmatlansági indítványt.

Löfven szociáldemokrata pártja kisebbségben kormányoz a zöldekkel együtt, eddig pedig a Baloldali Párt és két kisebb, jobbközép párt támogatását élvezte azóta, hogy több hónapnyi kemény tárgyalásokat követően ebben sikerült megállapodniuk egymással a 2018-as általános választásokat követően. Több elemző, köztük Anders Sannerstedt, a Lund Egyetem politológusa úgy vélte, kevés az esély új választások kiírására, és Löfven lemondását tartják valószínűnek. Rámutatnak arra is, hogy amennyiben a házelnök kezd tárgyalásokat az új miniszterelnök személyéről, nem zárható ki Löfven újbóli jelölése sem. Ez az első eset Svédországban, hogy egy, az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány következtében a törvényhozás megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.