Német EP-képviselő: nem Magyarországon vannak gondok a jogállamisággal, hanem Németországban!
Június 9-én az Európai Parlament megszavazta, hogy „tétlenséggel” vádolja az Európai Bizottságot, amiért az a jogállamiság állítólagos megsértése miatt nem lépett fel elég keményen egyes tagállamokkal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, pedig a jogállamiság sokkal súlyosabban sérül az olyan országokban, mint Németország – írta Joachim Kuhs, az Európai Parlament képviselője.
2020 decemberében az uniós tagállamok azzal a feltétellel hagyták jóvá a következő hét évre szóló uniós költségvetést, hogy a tagállamok fellebbezhetnek az úgynevezett jogállamisági mechanizmus ellen. Ironikus módon az Európai Bíróság sokkal inkább átpolitizált, mint a magyar vagy a lengyel bíróságok. A bírákat a tagországok kormányai delegálják, és ezért azok eleve politikai kinevezettek. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter rámutatott, hogy míg az Európai Bíróságnak három évbe telt, hogy a Magyarország által a jogállamisági eljárás európai parlamenti kezdeményezése ellen benyújtott panaszt illető döntést meghozza, most a bíróság kész a közösség történetének egyik legjelentősebb és legbonyolultabb jogi kérdésében akár néhány hónap alatt dönteni – olvasható a Budapester Zeitung című lapban.
Miközben Brüsszel Berlin utasítására Budapestet és Varsót fenyegeti, a jogállamiság nem Magyarországon, vagy Budapesten, hanem mindenekelőtt Németországban van veszélyben
– véli Kuhs.
Egyre több az agresszív támadás
Szeptember 26-án kerül sor az új Bundestag megválasztására, és a Merkel-kormány minden alkalmat megragad, hogy tisztességtelen eszközökkel lépjen fel pártommal, az AfD-vel, a német Bundestag egyetlen konzervatív ellenzéki pártjával szemben
– hangsúlyozta az EP-képviselő.
Az AfD ellen immár minden héten erőszakos támadást intéznek:februárban a baden-württembergi Schorndorfban az AfD tartományi képviselőjelöltjét, Stephan Schwarzot és két önkéntest egy információs pultnál mintegy húsz maszkos antifa tüntető bántalmazta súlyosan. Májusban egy csupán néhány centiméterrel célt tévesztő acéllövedéket lőttek Andrea Zürcher AfD-jelöltre a teraszán, feltehetően csúzlival. Németországban a politikai erőszak negyvenhét százaléka az AfD ellen irányul – derült ki egy felmérésből. A rendőrségi statisztikák szerint 1534 bűncselekményből 694 esetben az AfD volt a támadások célpontja, ami majdnem annyi támadást jelent, mint amit az összes többi párt ellen együttvéve követtek el.
2019. január 15-én a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálandó esetté nyilvánította az AfD-t. Ez egy olyan nyilvános előítélet, amely gúnyt űz az ártatlanság vélelmének és a sértettek védelmének elvéből. Azóta az AfD egy már feloszlatott részét – az úgynevezett szárnyat – nyilvánosan megfigyelés tárgyává nyilvánították, és többször nyilvánosan fenyegetőztek a teljes párt alkotmányvédelmi megfigyelésével. A Berlini Alkotmányvédelmi Hivatal egyik kiszivárgott dokumentuma szerint azonban az AfD berlini csoportját illetően nem áll rendelkezésre elegendő számban olyan valós jel alkotmányellenes törekvéseire, amely indokolná a gyanúsítotti státusz megadását.
2021. március 3-án a német közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF arról számolt be, hogy a titkosszolgálat belső dokumentumai szerint az AfD mostantól a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelése alatt áll. Állítólag „kellően meggyőző jelek” utaltak az AfD szabad demokratikus jogrend ellen irányuló törekvéseire. Ilyet azonban nem közölt az Alkotmányvédelmi Hivatal, mivel az AfD pert indított a megfigyelés ellen. Az ARD-nek a hírt vissza kellett vonnia. A Kölni Közigazgatási Bíróság az ítélet indoklásában leszögezte: a 2021. március 3-tól minden médiában megjelenő hír kapcsán a bíróság számára egyértelmű, hogy „kiszivárgott” a felperes gyanúsítottként történő besorolása. Tehát az állami média volt az, amely az AfD-t „alkotmányellenesnek” akarta beállítani a választási kampányban.
Az AfD megítélése vegyes
Túlnyomórészt negatívak a hírműsorokban, különösen a közszolgálati csatornákon az AfD-ről szóló beszámolók. 2020-ban az AfD képviselőit mindössze hat alkalommal hívták meg vezető vitaműsorokba, szemben a CDU/CSU (94 megjelenés), az SPD (83), a Zöldek (32), az FDP (28) és a Baloldal (19) képviselőivel. A Twitteren a Das Erste 2019. július 1-jén azt írta:
A vitaműsorok szerkesztői különösen törekszenek arra, hogy ne biztosítsanak fórumot az AfD képviselőinek. A témától függően azonban néhány esetben szükséges, hogy az AfD politikusai is megszólaljanak.
Rendszeresen erőszakkal zavarják meg az AfD politikai rendezvényeit és pártgyűléseit, az ingatlantulajdonosoknak a jövedelmük elvesztésétől kell tartaniuk. Berlin-Marzahnban álarcos randalírozók megrohamozták a pártkonferencia tervezett helyszínét, és megfenyegették az ingatlantulajdonosokat.
A rendezvényeket csak masszív rendőri védelem mellett tudjuk megtartani, a résztvevőket az oda- és visszaúton is fizikailag megtámadják és megfélemlítik. A 2019-es szászországi tartományi választásokon a más pártok tagjaiból álló tartományi választási bizottság július 5-én törölte az AfD jelöltjeit a lista 19-61. helyéről, és a listáról csupán az első tizennyolc helyezett indulását engedélyezte
– vélekedett az EP-képviselő. A bizottság meglepő döntését egyrészt azzal a ténnyel indokolta, hogy a párt két időpontban, februárban és márciusban választotta ki jelöltjeit – olvasható a Tichys Einblich egyik cikkében. A Szászországi Alkotmánybíróság 2019. augusztus 19-én megerősítette, hogy az állami választási bizottság jogellenesen járt el. Miután 2020. február 5-én Thomas Kemmerich FDP-s politikust az AfD szavazataival választották meg Türingia miniszterelnökévé, Angela Merkel német kancellár megbocsáthatatlannak nevezte az eljárást, és követelte az eredmény visszavonását.
A kancellár nem felelős a Türingiai Szabad Állam tartományi politikájáért. A kancellárnak nem szabadna beavatkoznia a tartományi kormányok megalakításába
– mondta Dietrich Murswiek jogász a Weltwoche jelentése szerint. Az AfD panaszt nyújtott be a Szövetségi Alkotmánybírósághoz. A Családügyi Minisztérium a 2021-es választási évben 150,5 millió eurót költ a jobboldal ellen harcot hirdető és az Antifához közel álló Éljen a demokrácia! programra. A szövetségi kormány 2020 novemberében bejelentette, hogy 2021–2024-ben 1,1 milliárd eurót költ a jobboldali szélsőségek és a rasszizmus elleni küzdelmet célzó demokrácia-ösztönző törvényre, amely támogatásokat az AfD elleni propagandára, valamint az erőszakos Antifához közel álló baloldali civil szervezetek finanszírozására fordítják majd.
Amikor az Angela Merkel vezette CDU a szociáldemokrata SPD-től először kérte, hogy csak olyan csoportokat támogassanak, amelyek elismerik a szabad és demokrata alapjogokat, az SPD nem akart kötélnek állni. Úgy tűnik, az SPD az alkotmányellenes baloldali csoportokat is milliókkal akarta támogatni. Ez tehát az a német szövetségi kormány, amely „jogállamisági hiányosságokkal” akarja megvádolni Magyarországot és Lengyelországot. Meglehet, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak is vizsgálatot kellene indítania a német szövetségi kormánnyal szemben a „jogállamisági hiányosságok” miatt.
Joachim Kuhs európai parlamenti képviselő az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrző bizottságának tagja, az AfD nemzeti titkára és a „Keresztények az AfD-ben” nemzeti szóvivője. Baden-Badenben él, tíz gyermeke és öt unokája van.
Kiemelt kép: AfD
