Pesti Srácok

Felavatták Szkander bég albán fejedelem szobrát a Városligetben

Felavatták Szkander bég albán fejedelem szobrát a Városligetben

Ilir Meta albán és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében felavatták Szkander bég (Kasztrióta György) albán fejedelem, nemzeti hős szobrát hétfőn, Budapesten, a Városligetben. Szkander bég Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom balkáni terjeszkedése ellen.

Ilir Meta köszöntőjében történelmi pillanatnak nevezte Szkander bég szobrának elhelyezését "Budapest szívében, Európa szívében". Mint hangsúlyozta, nincs még egy olyan történelmi személyiség, aki jobban megtestesítené a két nép közötti barátságot. Az albán elnök kiemelte, hogy a két legendás vezető, Szkander bég és Hunyadi János az európai civilizáció pajzsává vált. Ilir Meta köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatja Albánia európai uniós integrációját, valamint a 2019-es földrengés után és a koronavírus-járvány alatti magyar segítségnyújtásért. Az albán elnök egyúttal hitet tett amellett is, hogy a két ország közötti barátság a jövőben tovább erősödik.

Agim Rada szobrászművész alkotása Tirana ajándéka Budapestnek; a szobrot a két főváros főpolgármestere, Erion Veliaj és Karácsony Gergely avatta fel a városligeti Vajdahunyadvár szomszédságában található Platán sétányon.

Szkander bég Kasztrióta János fejedelem fia volt, gyermekként a török szultán udvarában élt túszként. Iszlám hitre nevelték, ott kapta az Iszkander bég nevet is. Vitézségével hamar kitűnt, ezért 1422-ben egy szandzsák kormányzását is rábízták. Apja halála után megszökött a törököktől és elfoglalta Krója várát. Visszatért a keresztény hitre és szabadságharcot indított a törökök ellen. Szövetséget kötött I. Ulászló magyar királlyal és 1444-ben fényes győzelmet aratott Ali pasa serege felett. Miután várát hiába ostromolta a török, II. Mehmed szultán 1461-ben végül kénytelen volt elismerni Albánia fejedelmének. Uralmát haláláig megtartotta.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.