Pesti Srácok

Felavatták Szkander bég albán fejedelem szobrát a Városligetben

Felavatták Szkander bég albán fejedelem szobrát a Városligetben

Ilir Meta albán és Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétében felavatták Szkander bég (Kasztrióta György) albán fejedelem, nemzeti hős szobrát hétfőn, Budapesten, a Városligetben. Szkander bég Hunyadi Jánossal szövetségben harcolt az oszmán birodalom balkáni terjeszkedése ellen.

Ilir Meta köszöntőjében történelmi pillanatnak nevezte Szkander bég szobrának elhelyezését "Budapest szívében, Európa szívében". Mint hangsúlyozta, nincs még egy olyan történelmi személyiség, aki jobban megtestesítené a két nép közötti barátságot. Az albán elnök kiemelte, hogy a két legendás vezető, Szkander bég és Hunyadi János az európai civilizáció pajzsává vált. Ilir Meta köszönetet mondott azért, hogy Magyarország támogatja Albánia európai uniós integrációját, valamint a 2019-es földrengés után és a koronavírus-járvány alatti magyar segítségnyújtásért. Az albán elnök egyúttal hitet tett amellett is, hogy a két ország közötti barátság a jövőben tovább erősödik.

Agim Rada szobrászművész alkotása Tirana ajándéka Budapestnek; a szobrot a két főváros főpolgármestere, Erion Veliaj és Karácsony Gergely avatta fel a városligeti Vajdahunyadvár szomszédságában található Platán sétányon.

Szkander bég Kasztrióta János fejedelem fia volt, gyermekként a török szultán udvarában élt túszként. Iszlám hitre nevelték, ott kapta az Iszkander bég nevet is. Vitézségével hamar kitűnt, ezért 1422-ben egy szandzsák kormányzását is rábízták. Apja halála után megszökött a törököktől és elfoglalta Krója várát. Visszatért a keresztény hitre és szabadságharcot indított a törökök ellen. Szövetséget kötött I. Ulászló magyar királlyal és 1444-ben fényes győzelmet aratott Ali pasa serege felett. Miután várát hiába ostromolta a török, II. Mehmed szultán 1461-ben végül kénytelen volt elismerni Albánia fejedelmének. Uralmát haláláig megtartotta.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)