Magyarországon találkoztak a visegrádi országok házelnökei
A közép-európai identitás és a kulturális örökség védelme a témája a V4-es parlamenti elnökök találkozójának, amely pénteken kezdődött a Fejér megyei Fehérvárcsurgón. A találkozót követően Kövér László úgy nyilatkozott: a visegrádi országok közös álláspont kialakítására törekednek Európa jövőjével kapcsolatban.
A Károlyi-kastélyban megvalósuló találkozó a július 1-jén elkezdődött soros magyar elnökség alatt az első közös találkozója a nemzeti parlamentek elnökeinek. A találkozó résztvevői: Boris Kollár szlovák és Kövér László magyar házelnökök, Miloš Vystrčil, a cseh parlamenti felsőház elnöke, Radek Vondráček cseh házelnök, Tomasz Grodzki, a lengyel szenátus elnöke és Elżbieta Witek lengyel alsóházi elnök. A V4-es parlamenti elnökök utoljára még a lengyel elnökség idején, június 11-én találkoztak Wrocławban, ahol a kiberbiztonságról és az euro-atlanti biztonsági struktúrákon belüli együttműködés fontosságáról, valamint a keletről jövő veszélyekről, illetve egy következő migrációs hullám veszélyeiről tanácskoztak.
A visegrádi országok olyan közös álláspontot kívánnak kialakítani, amely figyelembe vehető Brüsszelben és az Európai Unió minden tagállamában, és nemcsak az érdekekről, hanem az értékekről is szól
– mondta Kövér László a pénteki találkozót követően. A házelnök hangsúlyozta: a V4-ek szeretnének egyenrangú félként részt venni az Európa jövőjéről szóló vitában, illetve azt is, hogy az európai tagállamok nemzeti parlamentjeinek szava is számítson. Az Országgyűlés elnöke a V4-ek elmúlt tízéves időszakát sikertörténetnek nevezte, amelynek az alapját az adta, hogy mindenki a legjobb szándékkal állt az együttműködéshez, és azt kereste, ami összeköti az országokat, nem pedig a különbségeket. Kövér László szerint a négy ország együttműködése megkerülhetetlen tényezővé vált. Ezt azzal magyarázta, hogy a visegrádi országok történelmi múltja mellett jelenbeli érdekeik is jelentős részben egybeesnek, valamint a jövőbe tekintve olyan infrastrukturális együttműködéseket valósítottak meg, vagy kezdtek el, amelyek legalább százéves hiányt pótolnak.
Az észak-déli közlekedési és energetikai infrastruktúra megteremtése a régió önálló fejlődési lehetőségeit biztosítja
– jegyezte meg a házelnök. A fehérvárcsurgói találkozó napirendjének középpontjában a közép-európai örökség védelme és a közép-európai identitás állt. Kövér László szerint "üdítő és meglepő" összhangot mutattak a felszólalók.
Attól függetlenül, hogy sokféle európai pártcsaládból érkeztek a résztvevők, hasonlóan gondolkodtak a közép-európai hagyományok és értékek védelméről
– jelentette ki. Az Országgyűlés elnöke közölte: nincs világosan meghúzható határ a közép-európai kultúrák közt.
A nemzeti kultúrák "szőttesszerű egymásba fonódása olyan kincset jelent", amely nélkül nem lehetne megmondani, hogy kik vagyunk, "nemzeti értelemben sem tudnánk definiálni saját magunkat"
– mondta.
A nemzeti kultúrák hasonlósága adja részben a történelmi tapasztalatok alapján azt a közép-európai identitást, amely lehetővé teszi, hogy az élet jelentős dolgairól másképp gondolkodva mégis felfedezzük, érezzük, mi az ami összeköt bennünket
– közölte a házelnök. Az Országgyűlés Sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a zárt körű találkozón Kövér László elmondta: a közép-európai térségben, a nagyhatalmak állandó birodalomépítési törekvéseinek ütközőzónájában összezárva, a világról alkotott kép, gondolkodás és a nemzeti ambíciók is hasonlóvá váltak.
Voltak idők, amikor ezek ütköztek, és voltak idők, mint napjainkban, amikor közös cselekvésre ösztönöznek
– tette hozzá.
Minél többen fedezik fel a másik három ország tárgyi és szellemi örökségét turistaként vagy egyetemi hallgatóként, annál többen fognak a másik három nemzet kultúrájában önmagukra ismerni, vagy olyan értékre lelni, amelyet megbecsülendőnek tarthatnak
– jelentette ki Kövér László. Kiemelte: ahhoz, hogy akár egy generáción keresztül beépítsék a közgondolkodásba a közép-európai együttműködés természetes és elengedhetetlen voltát, ambiciózusabb, átgondoltabb és összetettebb programokra lenne szükség, amelyeket az oktatással és kultúrával foglalkozó kormányzatok vehetnének gondozásba. Kövér László felvetette a gyermekek tömeges közös nyári táboroztatását, a közép-európai nyelvek második idegen nyelvként való tanítását, valamint a közös történelem megírását "annak szép és kevésbé szép lapjaival együtt". Úgy fogalmazott: a globalizáció és az abban érdekelt "uralmi hálózatok" által tudatosan gerjesztett folyamatok révén a kulturális örökség minden nemzet esetében hasonló veszélynek van kitéve.
Együtt talán nemcsak a határainkat, de a kultúránkat is eredményesebben védhetnénk
– mondta a házelnök, javaslatot téve az őszi hivatalos találkozó programjának kiegészítésére a témában.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
