Pesti Srácok

Századvég: a DK jár jól a baloldali előválasztással

Századvég: a DK jár jól a baloldali előválasztással

A balliberális tömb ugyan hónapokig készült az előválasztások előkészítésére, valódi versengés, illetve az ország jövőjével kapcsolatos szakmai elképzelések ütköztetése helyett azonban sorozatos visszalépésektől, háttéralkuktól, kizárási hullámoktól hangos a közbeszéd. Több jel is arra mutat, hogy a baloldali pártelitek az előválasztás intézményét pusztán díszletként kívánják felhasználni, miközben lépésről lépésre haladnak a gyurcsányi forgatókönyv megvalósítása felé. A Századvég mérlegre tette a közelmúlt azon balliberális eseményeit, amelyek a volt miniszterelnök hatalmi ambícióit szolgálják.

Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy Gyurcsány Ferenc évek óta szisztematikus építkezést folytat, melynek célja a hatalomba való visszatérésének előkészítése. E folyamatban kitüntetett helyet foglal el volt pártjának, az MSZP-nek a bekebelezése, melyhez szemmel láthatóan az előválasztásokat is fel kívánja használni a Demokratikus Koalíció vezére. Sokatmondó, hogy a gyurcsányi machinációk eredményeként a szocialista párt egykori elnöke, Molnár Gyula is távozni kényszerült az MSZP-ből, miután vitatott körülmények között bejelentette, hogy a következő országgyűlési ciklusban a DK képviselőcsoportjához fog csatlakozni. Hasonló sorsra jutott a szocialisták pécsi politikusa, Szakács László, Juhászné Lévai Katalin, egykori Hajdú-Bihar megyei pártelnök, továbbá Mokrai Mihály, a párt miskolci képviselője, akik szintén a Demokratikus Koalícióhoz fűződő kapcsolataik miatt kerültek kizárásra az MSZP-ből – olvasható a Századvég oldalán. Gyurcsány Ferenc két legyet üthet egy csapásra e fejleményekkel, hiszen egyrészt baloldali húzónevekkel bővülhet saját politikai közössége, másfelől pedig tovább súlyosbíthatja az évek óta káderhiánnyal küzdő szocialisták belső válságát. A szóban forgó események is bizonyítják, hogy a volt kormányfő februári kijelentése, miszerint a következő egy évben sokat fogják hallani az én nevemet nem pusztán politika blöff volt, hanem a gyurcsányi stratégia lényegének körvonalazása. A felvázolt képbe illeszkedik, hogy egyértelműen Gyurcsány Ferenc akciói dominálják a baloldali pártelnökök kommunikációját. A DK elnöke többek között krákogással, narancslé helyett vízivásra buzdítással, valamint férfiszerelmi fantáziákra utaló Facebook-bejegyzésekkel tereli magára a sajtó figyelmét. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások célja, hogy – az előválasztási felkészüléssel kapcsolatos, a volt miniszterelnöknek kedvező folyamatokon túlmenően is – a Demokratikus Koalíció álljon a baloldali közbeszéd fókuszában, minimálisra csökkentve a szövetséges pártoknak jutó médiateret.

Elgondolkodtató, hogy – egyebek mellett az előbbiekben érintett tényezők miatt – a balliberális gondolkodók körében is egyre több kritika éri az előválasztások alakulását. Radnóti András, a Momentum egykori külpolitikai koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az előválasztás valójában kiüresedett, változtatásra alkalmatlan, a választók helyett a pártvezetők közti alkuk határozzák majd meg a közös lista összetételét. A baloldali véleményformáló szerint a Demokratikus Koalíció, az MSZP, illetve a Jobbik által uralt, esetlegesen megalakuló kormányból csak a 2002–2010 közötti rend helyreállítása következhet. A Momentum volt politikusa felismerte tehát, hogy egykori pártja is belesétált Gyurcsány Ferenc csapdájába, így a többi baloldali formációval együtt statisztaszerepbe került a 2010 előtti baloldali világ restaurációját célzó Gyurcsány-színdarabban. Fontos kihangsúlyozni, hogy az egyes önkormányzatokban hatalomra került baloldali koalíciók instabillá válása, illetve felbomlása ugyancsak a volt kormányfő érdekeit szolgálja. Többek között Pécsen, Baján, Egerben, Szolnokon, valamint Szekszárdon balliberális belháborúk zajlanak, az együttműködés meggyengülése vagy szétesése esetén pedig még inkább felértékelődik a helyben legerősebb baloldali erő (tipikusan a Demokratikus Koalíció) szerepe. A rivális ellenzéki pártokkal szembeni erőfölény kihasználása évek óta alkalmazott, bevett stratégia Gyurcsány pártjában, a kisebb balliberális formációk kiszorítása az önkormányzati politizálás keretében – az előválasztási háttéralkuk mellett – tovább erősíti a DK országos dominanciáját a baloldalon. Összefoglalva kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció szigorú kontroll alatt tartják az előválasztás folyamatát, gondosan ügyelve arra, hogy a procedúra ne akadályozza, hanem elősegítse a hatalmi-politikai érdekeik érvényesülését. Az előválasztás ennek köszönhetően nem a baloldali szavazók valódi döntési lehetőségének megteremtéséről szól, hanem – a választás illúzióját kínálva – politikai fegyverré vált a gyurcsányi hatalmi gépezet kezében.

Forrás: Századvég.hu; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)