Pesti Srácok

Völgyesi Miklós: Gyurcsány Ferenc szivárogtatta ki az őszödi beszédet

Völgyesi Miklós: Gyurcsány Ferenc szivárogtatta ki az őszödi beszédet

Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró az őszödi beszéd tizenötödik évfordulója kapcsán nyilatkozott a Magyar Hírlapnak.

A lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a 2006-os rendőri brutalitásokat feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértőjeként 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen büntető feljelentést is tett. A törvény ezen el nem évülő bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegette. A feljelentését be is fogadták, amely egy ma is élő feljelentés, ugyanis a nyomozás megszüntetéséről határozatot még nem kapott.

2010-ben elfogadott az Országgyűlés egy határozatot is, amely deklarálta, hogy 2006. szeptember 17. és október 24. között a főváros közterületein történt rendvédelmi eljárások során a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervek nem voltak képesek alkotmányos kötelezettségeiknek megfelelni. Az, hogy végül nem vezetett eredményre az a sokféle feltáró munka, véleménye szerint az is az oka lehet, hogy a Gyurcsány-jelenséget sem sikerült a maga teljes hossz- és keresztmetszetében feltárni. Így az a katarzis elmaradt, amely ráébresztette volna az embereket arra, hogy a társadalom „egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el”.

Völgyesi Miklós megemlítette, hogy Barcs Endre a Demokratában megírta, hogy miként akarta átverni Gyurcsány az Európai Bizottságot is, de egyfajta kompromisszumként Joaquín Almunia pénzügyi biztos belement abba, hogy a magyar kormány a konvergenciaprogramot csak a választásokat követően, 2006 szeptemberében nyújtsa be. Ennek feltétele viszont az volt, hogy a miniszterelnöknek magának kell tájékoztatnia a magyar közvéleményt az ország valóságos helyzetéről. Hozzátette, hogy ez a paktum állt az őszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A hamis adatokon nyugvó és teljesíthetetlen vállalásokat tartalmazó szocialista pártprogram a megnyert választások után nem volt betartható. Gyurcsány a közvéleményt, az ellenzéki pártokat és a köztársasági elnököt a valóság tudatos elhallgatásával vezette félre.

PestiSracok facebook image

Közölte, hogy éppen Gyurcsány Ferenc szivárogtatta ki az őszödi beszédet. Két felvétel is készült, amelyeket Gál J. Zoltán őrizte a páncélszekrényében. A felvételeket aztán szeptember 17-én közzétették a Magyar Rádióban. Hozzátette, hogy véletlenül éppen ekkor váltották le a rádió elnökét, és nevezték ki az újat, Such Györgyöt. A kazettát több példányban is lemásolták, és motoros futárokkal juttatták el több médium szerkesztőségéhez is. Ezt a döntést azonban nem hozhatta meg egymaga a Magyar Rádió elnöke, amely kormányzati irányítással működött. Felhatalmazás nélkül ezt meg sem tehette volna. Érdekes, hogy Bene Ferenc akkori országos rendőrfőkapitány éppen külföldön tartózkodott az Interpol konferenciáján. Az utazásához szintén a miniszterelnöktől kellett engedélyt kérnie. Völgyesi Miklós szerint a rendőrség és a rendőri szervek csak eljátszották azt a szerepet, hogy váratlanul érte őket a televízió ostroma. Ez csak a kormányzati kommunikáció része volt.

– mondta. Közölte, hogy a televízió ostroma megrendezett esemény volt, amit sok száz dokumentum bizonyít. Ugyanis igazolást kerestek az általuk csőcseléknek nevezett emberek megfélemlítéséhez, ami után három napig embervadászat folyt Budapest utcáin. Arra a kérdésre pedig, hogy mi a véleménye Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc azon állításaira, miszerint ők akkor a rendet törvényesen állították helyre, valamint akkor több rendőr sérült meg, mint tüntető, úgy fogalmazott:

A teljes interjút ITT lehet elolvasni.

Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)