A Klebelsberg Központ elnöke szerint érdekesebb, vonzóbb lesz a megújuló tanárképzés

A központba eljutó jelzések szerint sokkal jobban ment az online oktatás, mint az előző évben. Az iskolák készültek a járvány következő hullámára, már augusztus végén kialakították, milyen rendszerben, melyik platformon fognak tanítani, sőt sok helyen belső képzést is indítottak a pedagógusoknak. Ennek köszönhetően zökkenőmentes volt az átállás. A középiskolás évfolyamokon kimondottan jól működött a karantén idején az online oktatás, míg az általános iskolások, főleg az első és második évfolyamosok, inkább rendkívüli szünetre mentek, ha egy osztályban felütötte a fejét a vírus. Ez érthető is, hiszen a legkisebbek még nem tudnak olyan hatékonyan tanulni önállóan, mint a nagyok – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy a rendkívüli szünetek okoztak-e lemaradást az érintett évfolyamokon, Hajnal Gabriella elmondta: összességében sem a bukások, sem az évismétlők száma nem magasabb, mint két évvel ezelőtt. Egyértelmű, hogy az alsó tagozatosok vannak a legnehezebb helyzetben, főleg, akik tavaly elsősként fejezték be digitális munkarendben a tanévet, mert ebben a munkaformában nehezebb megszerezni a kellő alapot a sikeres továbblépéshez, de nem lehetetlen. Közölte, személy szerint nem gondolja, hogy különösebb tragédiaként kellene felfogni, ha valakinek ebben a kivételes helyzetben évet kell ismételnie. Ha egy kisiskolás éveken át maga előtt tolja a hiányosságokat, az számára sokkal rosszabb lehet, mint adott esetben végigjárni még egyszer az első vagy a második osztályt. A diák jövője múlhat rajta, és egy ismétléssel – amit szándékosan nem nevezett bukásnak - megkímélhetjük a későbbi kudarcélményektől – írta a lap.

Beszámolt arról is, hogy a Klebelsberg Központ az elmúlt évek során mintegy százötvenezer informatikai eszközt szállított ki a tankerületi iskolákba, idén télen több tízezres nagyságrendben kerültek ki további laptopok, asztali számítógépek és tabletek, sőt jelenleg is beszerzés alatt áll több mint ötezer projektor, valamint drónok, 3D-nyomtatók és humanoid robotok is, melyek a XXI. századi oktatás új eszközei lesznek. A robotokat és drónokat kifejezetten a hátrányos helyzetű térségekbe szánják, mintegy négyszázhúsz iskola részesül az eszközökből. A korábbi notebookok és egyéb eszközök pedig a konvergencia- és a Közép-magyarországi régiókban is oda kerültek, ahol szükség volt rájuk. Hajnal Gabriella elmondta, hogy tavaly is azt kérték az intézményektől, hogy szeptemberben mindenhol mérjék fel, hol tartanak, sikerült-e megfelelő ütemben haladni, és ha szükséges, akkor helyezzenek a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt az ismétlésre, felzárkóztatásra. Ez most sem lesz másként, sőt már a tanév utolsó heteit is inkább a hiányosságok pótlásával töltötték, mintsem számonkéréssel. Az általános iskolásoknál várhatóan kevesebb lesz a lemaradás, mint tavaly, hiszen ezúttal mindössze öt hét volt a digitális átállás, ennyit azért be lehet hozni – értékelte. A tankönyvek egy része is elérhető digitális formában, persze a személyes jelenlétet semmi nem pótolja. Tény, hogy az online térben jóval nehezebb fenntartani a figyelmet, mint a tanteremben, sokszor nem könnyű ellenőrizni, tényleg ott vannak-e a gyerekek a gép előtt, vagy csak bejelentkeztek az órára, és közben mással foglalkoznak. Az érettségik azonban jól mentek, nem volt semmi panasz a vizsgákkal kapcsolatban, és az eredmények is jobbak lettek a tavalyinál, illetve a két tanévvel ezelőttinél – közölte az elnök.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt