Pesti Srácok

Románián keresztül vezet az afgán menekültek útja Nyugat-Európába

Románián keresztül vezet az afgán menekültek útja Nyugat-Európába

A spanyol El Confidencial című lap értesülései szerint a magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni az erődítménnyé vált Európába.

A spanyol lap bukaresti tudósítója a román határrendészet és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) adataira és magyarázatára alapozza megállapítását. Az idei év első felében megháromszorozódott (8758-ra emelkedett) a román határokon elfogott határsértők száma 2020 első feléhez képest. A Frontex szerint az első félévben 3200 afgán határsértőt fogtak el az európai uniós határokon, 41 százalékkal többet, mint a tavalyi év első felében. Az afgán menedékkérők száma az utóbbi három hónapban 33 százalékkal emelkedett.

A lap megkeresésére adott válaszában a román határrendészet egyrészt a járványügyi előírások lazulásának tulajdonítja a migránsok számának emelkedését, egy másik lehetséges magyarázatként pedig a Nyugat-Balkánon keresztül haladó migráció útvonalának megváltozását említi. A többnyire Szerbia felől érkező migránsok menedéket kérnek a bukaresti hatóságtól, amikor elfogják őket a román határrendészek, hogy elkerüljék visszatoloncolásukat – magyarázta az El Confidencial.

Az idei első negyedévben két és félszeresére emelkedett a román bevándorlási hivatalhoz benyújtott menedékkérelmek száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. A lap összehasonlításképpen megjegyzi: csak Bulgáriában volt a romániainál jelentősebb (több mint 350 százalékos) növekedés a menedékkérelmek tekintetében. Horvátországban alig 13 százalékkal nőtt, Magyarországon pedig 85 százalékkal csökkent a menedékkérelmek száma az Európai Unió adatai szerint.

PestiSracok facebook image

A migránsok azonban nem akarnak Romániában vagy a környező országokban maradni: Ausztriába, Németországba vagy Franciaországba próbálnak eljutni, ahol őket támogató közösségek élnek és a menekülteket a romániainál sokkal vonzóbb állami juttatásokkal segítik. A Románia által nyilvántartásba vett menedékkérők ezért rendre megszöknek a befogadó központokból, a szerb–román–magyar hármashatár térségében – elsősorban Temesvár elhagyott épületeiben – gyűlnek össze, és várják az alkalmat, hogy teherautók rakterében elbújva megpróbáljanak illegálisan átjutni a román–magyar határon. A román kamionsofőrök ezért már inkább nem állnak meg a nyugati határ közelében lévő parkolókban, elkerülendő, hogy a migránsok feltörjék a vámzárat. Többnyire bolgár és török gépkocsivezetőkkel történik ilyesmi, mivel be kell tartaniuk a törvény által előírt kötelező pihenőidőt – írta az El Confidencial egy román kamionsofőr elmondása alapján.

Az embercsempészek számára ez migránsonként ötezer eurós üzlet – emelte ki alcímében a spanyol lap cikkét ismertető román hírportál. Legutóbb július 29-én buktattak le Romániában egy nemzetközi bűnszövetkezetet, amely közel ötszáz illegális bevándorlót csempészett a Törökország–Görögország–Szerbia(–Bulgária)–Románia–Magyarország–Ausztria útvonalon Németországba.

Forrás: MTI/El Confidencial; Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.