Pesti Srácok

Tarlós visszautasítja az MSZP–LMP–Párbeszéd rágalmait

Tarlós visszautasítja az MSZP–LMP–Párbeszéd rágalmait

Visszautasítja Tarlós István az MSZP–LMP–Párbeszéd azon állítását, hogy kiárusították volna a főváros vagyonát. A korábbi főpolgármester szerint éppen hogy visszavásárolták a szocialisták és a szabad demokraták által korábban elkótyavetyélt vízműveket, és ugyanezt kezdeményezték a csatornázási művek esetében. A 2010 előtt kötött metrószerződések módosításával pedig több tíz milliárdot szereztek vissza Budapestnek.

Az MSZP–LMP–Párbeszéd közleményére reagálva sértődött reakciónak minősítette a Magyar Nemzet érdeklődésére Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere, hogy kiárusították volna a főváros vagyonát.

– jegyezte meg Tarlós, hozzátéve: a kiárusítás elsősorban azt jelenti, hogy mindent eladunk úgy, hogy nem marad belőle semmi. Ez az állítás csak egy káprázat az ellenzéki szövegszerkesztő részéről – fogalmazott.

PestiSracok facebook image

Emlékeztetett rá, hogy nem kis nehéz­ségek árán visszavásárolták, visszaszerezték a városnak a húszéves MSZP–SZDSZ-kurzus idején a külföldieknek elkótyavetyélt Fővárosi Vízműveket, és ugyanezt kezdeményezték a csatornázási művek esetében is. A vízműveknél – mutatott rá – az akkor eladott részvénycsomag mellett odaadták a menedzsmentjogokat is, az Állami Számvevőszék tiltakozása ellenére az eszközállományt, és osztalékfizetési elsőbbséget biztosítottak.

Tarlós arra is kitért, hogy több tízmilliárd forintot szereztek vissza Budapestnek az ugyancsak az MSZP–SZDSZ által kötött és az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF által súlyosan kifogásolt, fergeteges 4-es metró szerződések és megbízások keserves módosításával. A volt főpolgármester szerint külön diszkrét bája van, hogy a 4-es metró szerződéseit – amelyeket jóval 2010 előtt kötötték – a 2019-es választás után nemes egyszerűséggel átnevezték a Tarlós-éra korrupciógyanús ügyének.

Közölte azt is, hogy a fővárost is érintő kórház-központosítások a törvény erejénél fogva történtek, ezen az alapon – mutatott rá – valamennyi MSZP-vezette és liberális önkormányzat is kiárusított az országban. A Városliget – amely abban az időben részben Zugló tulajdonát is képezte – szintén törvény alapján került az állam kezelésébe (és a város tulajdonában maradt) – tette hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy a baloldal 2010-ben Budapesten 250 milliárdos adósságállományt, elöregedett járműparkkal rendelkező BKV-t, már 25-30 éve érintetlen, romhalmaz 3-as metrót és a félkész, akkor minden forrást felemésztő 4-es metrót hagyott hátra,

– hívta fel a figyelmet.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.